eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj nagydíj és Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj junior fokozatának átadóünnepségén a fővárosban, a Magyar Nemzeti Bank Bölcs Vár épületében 2023. január 19-én. Csák János kulturális és innovációs miniszter kapta a Wekerle Sándor Kárpát-medencei Gazdasági-díj nagydíj fokozatát. A díjat a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alapította, az elismerés gondozását a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben vette át.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Döntött az alapkamatról az új összetételű monetáris tanács

Maradt a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos betéti kamatszint is.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatmeghatározó ülésén.

A monetáris tanács február 28-i kamatdöntő ülésén fenntartotta a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos szintjét, valamint 18 százalékon tartotta az egynapos betéti kamatszintet.

A kamatfolyosó két szélén, az egynapos jegybanki betét 12,5 százalékos és az egynapos fedezett hitel 25 százalékos szintjén sem változtattak.

A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

Ismeretes, a keddi kamatdöntő ülésen új tagként már Kovács Zoltán is szavazhatott, miután az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfőn aznapi kezdéssel támogatta megválasztását. Búza Évát szintén támogatták, ő április 6-án kezdheti meg a munkát az MT-ben. Az új tagok választására Parragh Bianka március 23-án, valamint Kocziszky György április 6-án lejáró mandátuma miatt vált szükségessé.

A Reutersnek az ügyre rálátó két forrás korábban azt mondta, Búza Éva kerülhet be hamarabb és Kovács Zoltán később a testületbe. A londoni hírügynökség egyébként azzal számolt, hogy miután a kilenc tagú testület az elmúlt években mindig egyhangúan döntött a kamatokról, a két új tag érkezése nem valószínű, hogy felborítaná az erőegyensúlyt még amellett sem, hogy a kormány irányából az utóbbi időszakban többször is érkeztek kamatcsökkentést sürgető jelzések.

A 24.hu nemrég hosszasan elemezte, hogy míg „a kormány a gázt nyomja (és kamatot csökkentene), a jegybank a féket”, és ennek a jelenlegi érzékeny gazdasági helyzetben milyen veszélyei lehetnek.

Búza Éva hétfői bizottsági meghallgatásán – képviselők felvetéseire adott válaszában – egyébként kiemelte: a jegybank elnöke nem rendelkezik a tanácstagokra befolyással, utasításokra sincsen joga, a tagok függetlenek. A kormány és a jegybank egyformán elkötelezett az infláció mihamarabbi letörése mellett – mondta, hozzátéve, hogy monetáris és fiskális politika együttműködésére szükség van a kialakult helyzet megfelelő kezeléséhez. Az árfolyamra vonatkozó kérdésekre leszögezte: a jegybanknak nincsen árfolyamcélja.

Kovács Zoltán szerint egységes a kép: mindenki azért tesz, hogy egy számjegyű infláció legyen Magyarországon. Matolcsy György pedig nem a főnökük lesz – mondta.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×