Újabb, több évtizede nem látott magasságokba emelkedett a hazai infláció januárban, amelynek, mint arról az Infostart is beszámolt, éves mértéke elérte a 25,7 százalékot. A szakértők szerint ugyan év végére nem elképzelhetetlen az egyszámjegyű pénzromlás, de ezt most még nem lehet biztosan kijelenteni.
Mint ismert, a korábbi várakozások szerint valamikor az év első hónapjaiban fog tetőzni az infláció, tehát elképzelhető, hogy már a januári 25,7 százalék is a csúcsot jelentette, szemben a decemberi 24,5 százalékos mértékkel. Ez majd nagyjából egy hónap múlva fog kiderülni, a februári adatok megjelenésével. Ám a januári inflációs ráta magasabb lett a vártnál, és
ez arra utalhat, hogy akár még februárban is lehet egy minimális emelkedés
- kezdte értékelését az InfoRádióban Beke Károly, a Portfolio elemzője. Utána azonban megállhat az emelkedés (az indoklást lásd a cikk második felében - a szerk.).
A magyar élelmiszerinfláció 44 százalékos volt - hosszú ideje a legmagasabb az EU-ban ebben a kategóriában, sőt, november-decemberben már a fő inflációs adat is a legmagasabb volt az unióban. Várhatóan ez januárban is így volt, hiszen a legtöbb országban már inkább csökkenő inflációt tapasztaltak az elmúlt időszakban. Vagyis egyre inkább eltávolodik a magyar inflációs ráta Európától vagy Európa nagy részétől.
Ennek több oka van:
- a tavalyi aszály "nem tett jót" az élelmiszerek árának, ez egyfajta magyar sajátosság volt
- a forint gyengülése sem tett jót (a magyar deviza bár erősödött az elmúlt néhány hónapban, de még így is gyengébb, mint például egy évvel ezelőtt, amikor 350 körül volt az euró jegyzése, tehát ez is beárazódott)
- az árstopokkal kapcsolatos kormányzati lépések és a kiskereskedelmi szektort sújtó különadók szintén arra ösztönözték kereskedőket, hogy más termékeken kompenzálják ezt a veszteséget, és ez a más termékek esetében akár az indokoltnál nagyobb mértékű áremelkedést is okozhatott.
Az energiaárak most éppen lefelé tartanak, de ez az inflációban nem feltétlenül jelenik meg. Mint Beke Károly emlékeztetett, Magyarországon továbbra is szabályozott árak vannak érvényben a háztartási energia esetében, és bár tavaly augusztusban módosítottak a rezsicsökkentésen és az átlagfogyasztás feletti részre már magasabb tarifa vonatkozik, a világpiaci árnak "lefelé" sincs hatása a kormány által megszabott mértékre. Legfeljebb azon fogyasztók körében, akik a világpiaci árhoz igazították a fogyasztásukat – ezek elsősorban vállalkozások lehetnek, de az ő fogyasztásuk lényegesen kisebb súlyt képvisel az inflációban.
A kormányzati narratíva szerint az év végére egy számjegyű lehet az infláció. Ez az uniós adatokat tekintve sem tűnik elképzelhetetlennek, de egyelőre messzinek tűnik. Az inflációcsökkenéssel kapcsolatban Beke Károly elmondta: látszanak olyan hatások, amelyek önmagukban mérséklik majd az inflációt.
"Ha lehet így fogalmazni, igazából
a kormánynak nem is kell semmit tennie; azért kell elsősorban izgulnunk, hogy azok a negatív forgatókönyvek ne valósuljanak meg, amelyek most még kockázatként szerepelnek.
Ilyen például az energiaárak esetleges ismételt emelkedése vagy a forint gyengülése. Ha ezek nem történnek meg, akkor akár önmagától is egyszemélyű tartományba csökkenhet az év végére az infláció."
A Portfolio elemzője felidézte: már a decemberi kiskereskedelmi adatokból kitűnt, hogy nagyon erős alkalmazkodás kezdődött a gazdaságban, vagyis jelentősen visszaesett boltok forgalma. Így, a kereslet csökkenése mellett viszont sokkal nehezebben tudják érvényesíteni az áremelkedést a kereskedők, ami visszafogja az inflációt.
Másrészt az év második felében jóval magasabb lesz a bázis: a tavalyi magas árakról (15-20 százalékos inflációs értékek) nehéz még 20 százalékot emelkedni idén.
Vagyis a várakozás most az, hogy ha valamilyen külső sokk nem éri a magyar gazdaságot és a hazai inflációt, akkor nagy eséllyel elérhető az egy számjegyű inflációs ráta az év végére - összegzett a Beke Károly.