Infostart.hu
eur:
355.37
usd:
301.76
bux:
133654.75
2026. május 11. hétfő Ferenc
Container ship in import export and business logistics, By crane, Trade Port, Shipping cargo to harbor, Aerial view from drone, International transportation, Business logistics concept
Nyitókép: Thatree Thitivongvaroon/Getty Images

Oeconomus: bejött a számítás a keleti nyitással, ha nem is teljes egészében

A keleti nyitás stratégiája megfelelő irányt biztosít ahhoz, hogy a hazai gazdaság hosszú távon fejlődhessen, az elmúlt tíz év során leginkább az ázsiai régió országaival sikerült szorosabb együttműködésekre szert tenni a tőkeáramlás tekintetében – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzéséből.

A keleti nyitás 2012-ben elfogadott stratégiájának egyik kiemelt célja volt a magyar export fokozása, illetve a magyar tőkebefektetések bővítése, aminek legnagyobb iránya Japán, Kína és Dél-Korea. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője szerint eddig úgy tűnik, a stratégia ezen része eredményes is volt, hiszen az ezekből az országokból érkező tőkefefeketések száma 2012 óta fokozatosan növekszik, és ez várhatóan a későbbiekben is így lesz.

A keleti nyitás másik célterülete az exszovjet tagállamok, köztük Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán volt. Ezekkel az országokkal összességében viszont már nem sikerült annyira magas értéket elérni, mint az említett ázsiai országokkal – tette hozzá Szigethy-Ambrus Nikoletta. A szakértő szerint erre magyarázat, hogy

Oroszország megítélése 2014 óta – tehát amióta hadban áll Ukrajnával – nagyban megváltozott

az Európai Unió szemszögéből, de a magyar gazdasági helyzetben is, ami a tőkebefektetések irányát illetően is érezteti a hatását. Mindazonáltal például az Ukrajnából Magyarországra érkező FDI-állomány (Foreign Direct Investment – külföldi közvetlen-tőke befektetés) 2012-től 2020-ig folyamatosan bővülő és növekedő értéket mutat – jegyezte meg.

2015-ben a magyar kormány más térségekre is kiterjesztette a nyitás politikáját, új kereskedőházak nyíltak a balkáni térségben, valamint egyes latin-amerikai és afrikai államokban. Szigethy-Ambrus Nikoletta elmondása szerint Magyarországnak elsősorban a balkáni országokkal, valamint Törökországgal sikerült bővítést elérnie a tőkebefektetések tekintetében. Előbbiek közül kiemelendő Szerbia, olyan kereskedelmi kapcsolatokat sikerült kialakítani, amelyek várhatóan a jövőben is gyümölcsözők lesznek – tette hozzá.

A Magyarországra érkező közvetlen tőkebefektetések főként a feldolgozóiparba, valamint a műszaki-tudományos ágazatokba áramlanak, ezeket a szektorokat erősítik.

A teljes elemzés itt olvasható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kapitány István a parlamenti bizottság előtt: marad a lakossági rezsicsökkentés, nem válunk le teljesen az orosz energiáról

Kapitány István a parlamenti bizottság előtt: marad a lakossági rezsicsökkentés, nem válunk le teljesen az orosz energiáról

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt az első 100 nap kormányfeladatának a legfontosabb szerződések, konstrukciók átnézését nevezte parlamenti bizottsági meghallgatásán. Külön megemlítette a Paks 2 beruházást. Magyarország nem válik le az orosz energiáról, hanem diverzifikálja a beszerzési forrásait, és megmarad a rezsicsökkentés a lakosságnak – hangsúlyozta. Lesz külön turisztikai államtitkárság. A bizottság többsége megszavazta: alkalmasnak találja miniszternek.

Molnár Judit: hosszú idő után ismét megjelentek a last minute utak

Az elmúlt években, évtizedekben koncentrálódott a magyar utazási piac, csökkent az utazásszervező és értékesítő cégek száma. Legutoljára a Covid-járvány tizedelte meg ezeket a vállalkozásokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke, Molnár Judit.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Esik a magyar tőzsde Kapitány István szavai után

Esik a magyar tőzsde Kapitány István szavai után

Kapitány István hétfő reggeli bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a piac akkor működik jól, ha minél kevesebb az állami beavatkozás, az árrésstop és a különadók kivezetésének szerinte „most még nincs itt az ideje”. Ez tőzsdei szempontból sem mellékes üzenet: a Budapesti Értéktőzsdén több olyan nagyobb kibocsátó is van, amelynek eredményét közvetlenül vagy közvetve érintik az ágazati különadók, így a befektetők számára továbbra is fontos kérdés marad, meddig marad fenn a jelenlegi adókörnyezet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×