Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Tűzijáték a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpia záróünnepségén az Olimpiai Stadionban 2021. augusztus 8-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Fürjes Balázs kitart az olimpiai rendezés mellett, de nem ő dönt

Ha Magyarország a korábbi értékelés alapján alkalmas lett volna olimpiát rendezni, akkor most „még inkább az” - mondta Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

Az idei budapesti atlétikai világbajnokság szervezőbizottságának társelnöke az Insidethegamesnek nyilatkozott. Az itt olvasható mondatok alapján írja a hvg.hu, hogy a magyar politikus szerint a főváros most még jobb helyzetben van ahhoz, hogy olimpiát rendezzen. Felépült ugyanis a Duna Aréna és a Puskás Aréna, hamarosan pedig átadják a 40 ezer néző befogadására képes atlétikai stadiont, ahol augusztus 19. és 27. között vb-t rendeznek.

Fürjes Balázs emlékeztetett arra, hogy ő ugyan "szenvedélyesen érez az olimpia iránt", de a jelentkezésről a Magyar Olimpiai Bizottságnak és Budapest vezetésének kell döntenie.

Úgy véli, hogy a sportlétesítmények mellett már a szállodai infrastruktúra is adott. A közlekedés terén még van mit tenni, de „ez egy életképes város”.

Az ellenzéki lap az interjú kapcsán emlékeztet arra, hogy az 2036-os olimpia iránt Egyiptom, Németország, India, Indonézia, Mexikó, Katar, Dél-Korea és Törökország is érdeklődik. Magyarország eddig 1916-ban, 1920-ban, 1936-ban, 1944-ben és 1960-ban pályázott a játékok megrendezésére.

Magyarország pár napja visszalépett a 2024-es női kézilabda-Eb társrendezésétől. Akkor a Momentum, amely népszavazással támadta a 2024-es olimpiára a történő magyar jelentkezést, azt közölte: "kiderült, 2024-ben társrendezőként sem tud hazánk részt venni a kézilabda-Eb lebonyolításában a magas költségek miatt. Képzeljük el, milyen helyzetben lenne Magyarország, ha bő egy év múlva olimpiát kellene rendeznie".

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányaváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×