Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pixabay

Még a bangladesi gyártási költségen is nyerészkednek a nagy divatmárkák

Egy kutatás szerint annyit sem fizetnek a ruhákért, amennyiért azokat elkészítik a távol-keleti, délkelet-ázsiai gyárakban.

Ezer gyárat kérdeztek meg egy kutatásban bevételeikről: annak dacára, hogy az alapanyagárak az elmúlt két évben nagy mértékben nőttek, a legtöbben ma is a pandémia előtti árat kapják az elkészített ruhadarabokért. Minden ötödik gyár arról számolt be, hogy nehézségekbe ütközik kifizetnie munkásainak a helyi minimálórabért is, ami nagyságrendileg ezer forintnak felel meg – írja a BBC.

Az Aberdeeni Egyetem és a Transforn Trade közös felmérése szerint a nagy márkák 90 százaléka tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat: törlik rendeléseiket, nem fizetik ki azt, vagy csak késve, és túlórába hajszolják a gyári munkásokat. Több márka viszont elutasítja a kutatás megállapításait.

"Két évvel a járvány kezdete után a bangladesi ruhaipari munkások nem kaptak elegendő fizetést ahhoz, hogy meg tudjanak abból élni.

Minden ötödik gyártó küzd már a minimálbér kifizetésével is, miközben számos bangladesi munkaerőt alkalmazó divatmárka növelte nyereségét.

A világszerte szárnyaló infláció valószínűleg még tovább súlyosbította ezt a helyzetet" - mondta el a kutatás vezetője, Muhammad Azizul Islam, az Aberdeeni Egyetem professzora.

Összefoglalója szerint a nagyobb márkákra inkább jellemző volt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alkalmazása, mint a kisebbekre.

Bangladesben a ruhaipar adja az exportbevételek 85 százalékát, 12 millió ember megélhetése függ a szektortól. A pandémia hatására a gyárak a korábbi munkaerő 75 százalékát alkalmazzák csak, ami azt jelenti, hogy 90 ezer ember veszíthette el állását. Islam professzor Dhakában nőtt föl, így jól ismeri a ruhaipari dolgozók életét és nehézségeiket, most pedig azt reméli, hogy a kutatási eredmények változásokat hozhatnak ezek terén. Véleménye szerint nagy gondot jelent az átláthatóság hiánya; az nem elég, hogy a márkák azt állítják, elkötelezettek a ruhaipari dolgozók jólétének irányába.

Fiona Gooch, a Transform Trade szakembere szerint a megállapításokra oda kell figyelni: ha egy ruhamárka kevesebbet vagy késve fizet, az végső soron a ruhagyári dolgozók helyzetének romlásához vezet.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×