Magyarország 4,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki 5, 10 és 30 éves futamidejű devizakötvényeket január 4-én - közölte az Államadósság Kezelő Központ csütörtökön a honlapján.
A befolyó összeget általános finanszírozási célokra, és részben a jelenleg zajló, 2023. január 4-én meghirdetett, 2023-ban és 2024-ben lejáró dollár kötvényekre vonatkozó visszavásárlási tender elszámolására fogják felhasználni - írták a közleményben.
A kötvények iránt háromszoros volt a befektetői érdeklődés.
Ismertetik, hogy az 5 éves futamidejű, 2028. május 22-én lejáró, 1,5 milliárd dollár összegű kötvény évi 6,125 százalékos fix kamatot fizet, hozama 6,273 százalék. Ez 2,40 százalékos hozamfelárat jelent a hasonló lejáratú amerikai államkötvényhez képest.
A 10 éves futamidejű, 2032. szeptember 22-én lejáró, 1,5 milliárd dollár összegű kötvény évi 6,25 százalék fix kamatot és 6,509 százalék hozamot fizet. A hozamfelár 2,80 százalék.
A 30 éves futamidejű, 2052. szeptember 25-én lejáró, 1,25 milliárd dollár értékű kötvényt évi 6,75 százalékos fix kamattal és 7,098 százalék hozammal bocsátották ki. Hozamfelára 3,25 százalék.
A dollárkötvényeket az eredeti hozam indikációnál 0,20, 0,20, illetve 0,25
százalékponttal szűkebben sikerült árazni, köszönhetően az év elejét jellemző kedvező nemzetközi piaci környezetnek - írta az ÁKK.
Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
Súlyos adatszivárgási botrány rázta meg kedden a Deutsche Bankot, miután több mint 15 millió belső dokumentum került nyilvánosságra a pénzintézet vitatott ügyleteiről. Az iratokból kiderül, hogy a legnagyobb német bank egészen a 2022-es ukrajnai invázióig kereste az üzleti lehetőségeket az orosz oligarchákkal, a szexuális bűncselekményekért elítélt Jeffrey Epsteinnel pedig a korábban ismertnél jóval több gyanús tranzakciót bonyolított le. A kiszivárgott anyagok szerint a bank Donald Trump adóbevallásával is hibázott, amelyet véletlenül egy másik ügyfél könyvelőjének küldtek el. A hírek hatására a pénzintézet részvényei hat százalékot estek kedden, ami több mint egy éve a legnagyobb egynapos zuhanásnak számít. A Reuters arról ír, többen megkérdezőjelezték, folytathatja-e a munkáját a bank élén Christian Sewing jelenlegi vezérigazgató.
70 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt a rendszer fenntarthatósága és a növekvő várható élettartam miatt. Az erről szóló tervezet társadalmi egyeztetése már megkezdődött.