Egy 2009-es törvény értelmében a pénzintézetek a fogyasztóknak a jegybanki alapkamatnál legfeljebb 24 százalékponttal magasabb thm-mel adhatnak kölcsönt. Kivéve a hitelkártyák, a folyószámla- és kézizálog-hitelek, valamint az áru értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának folyósított áruhitelek, mert azoknál 24 helyett 39 százalék lehet a küszöb az alapkamat és a thm között.

A jogszabály szerint ezt a maximum thm-et félévenként lehet megállapítani, és ehhez az adott félévet megelőző hónap – esetünkben a december – első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó. Mivel tavaly június 1-jén még csak 5,9 százalék, december 1-jén viszont 13 százalék volt a jegybanki alapkamat, az általános thm-plafon a tavalyi második féléves 29,9 százalékról 37 százalékra, a hitelkártya-, folyószámla-, kézizálog- és áruhitelekre vonatkozó thm-plafon pedig 44,9 százalékról 52 százalékra emelkedik – írja a Portfolio.

A gazdasági portál megjegyzi: tavaly erőteljesebben nőttek a személyi kölcsönök teljes hiteldíjmutatói, mint a lakáshiteleké: előbbieké 5,9 százalékponttal, utóbbiaké 5,4 százalékponttal emelkedett 12 hónap alatt.

A személyi kölcsönök törlesztőrészletében azonban ez arányosan kisebb emelkedést jelent a rövidebb átlagos futamidő miatt. Egy átlagos személyi kölcsön októberi thm-je már így is 18,2 százalék volt, jegyzik meg, hozzátéve: a hitelek átlagos díja a bankszektorban jelentősen elmaradt tavaly is a thm-plafontól.