eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott kerekasztal-beszélgetésen a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában 2022. szeptember 22-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Kovács Árpád: nem biztos, hogy teljesíthető a 2023-as költségvetés

A Költségvetési Tanács elnöke szerint az 1,5 százalékos GDP-növekedés előrejelzése a világ nagy értékelő cégeinek becslésével azonos. Az Európai Unió viszont komorabb prognózist jelzett.

"A módosítás továbbviszi a nyári költségvetés fő célrendszerét. Nem történt olyan jellegű változtatás, ami alapvetően meghatározta volna támogatáspolitikát, a jóléti törekvéseket, a beruházásokkal, rezsivel kapcsolatos dolgokat" – mondta az InfoRádiónak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

A költségvetés makrogazdasági alapjában vannak lényeges változások. Az inflatórikus környezet nagyon erősen hozzájárult a költségvetési többletbevételekhez, tehát a nyári helyzethez képest a külső körülményekben voltak változások. Volt eközben egy pusztító aszály, és az orosz agresszió következményei is velünk maradtak.

"Olyan nehézségek vannak, ami az energiaárakat, nyersanyagárakat és a globalizációs folyamatokat erőteljesen és átalakítják"

– állapította meg Kovács Árpád, aki már nyáron a költségvetés zárószavazásakor belengette a költségvetés módosításának szükségességét.

Korábban Varga Mihály pénzügyminiszter 3,5 százalékos hiány tartása mellett kötelezte el magát, ám ez az érték 3,9 százalékra nőtt. Kovács Árpád szerint évről évre vita, hogy a költségvetés megszavazása nyáron még korai. A környezet ilyen mértékű dinamikájára még nem volt példa korábban. A Covid utáni helyzet, és a háború miatt a legfontosabb mutatókban – amelyek az ország pénzügyi stabilitásához kapcsolódnak – vannak változások. A GDP arányos adósságállomány viszont pozitívan változott, hiszen nulla közeli növekedés esetében is lényeges csökkenésre, 70 százalék körüli mértékre számíthatunk.

Az energiaárak alakulása "képtelen helyzetet" teremtett. A magyar gazdaság számára azért rendkívül súlyos, mert kiszolgáltatottak vagyunk az orosz olajnak. "Hiába kapunk különböző szállítás mentességeket, ezk nem ellensúlyozzák az árnövekedéseket" – mondta.

A kormánynak sikerült megállapodnia az Európai Unióval, melynek része, hogy rengeteg beruházást, fejlesztést megelőlegez a kormány. Az már kevésbé világos, hogy a források mikor jutnak el Magyarországra. Kovács Árpád szerint ez kétségtelenül bizonytalansági tényezőt jelent a jövő évi költségvetésben. Az önrész, amit Magyarország ezekre fordít, az 3000 milliárd forint körüli összeg, és a kormány arra számít hogy a második félévben beérkezik az utófinanszírozás. A programok bizonytalanságaival együtt ez 2300 milliárd forintos összeget jelent.

Hozzátette: csak hiedelem, hogy nem jönnek az uniós pénzek, hiszen a területalapú agrárpiaci támogatásokat, úgy 600 milliárdot, rendben megérkeztek. Egyébként körülbelül ennyi volt a befizetésünk is. Emellett még a költségvetésen keresztül is érkezett pénz, így Magyarország a 2022-re számított források kétharmadához hozzájuthatott, ami nagyjából 1600 milliárd forintnyi uniós pénznek felel meg.

A költségvetési módosítás másik része az 1,5 százalékos GDP-növekedés, melyet sokan optimistának tartanak. Kovács Árpád szerint ez az érték a világ nagy értékelő cégeinek becslésével azonos, és konzervatívnak számít. Az Európai Unió saját magára, és ránk nézve is komorabb prognózist jelzett. "Nem zárjuk ki, hogy ennek alapján a költségvetés bizonyos módosításaira még szükség lesz. Nagy szamárság, ha nem megyünk együtt a világpiac világgazdasági makrofolyamataival, és nem próbálunk a körülményekhez alkalmazkodni" – mondta.

Szerinte elképzelhető a nulla körüli technikai recessziós állapot, mely alapján "nagyon nagy kockázatokkal" a 1,5 százalék teljesíthetőnek látszik. A kockázatok elsősorban a magyar gazdaság külpiaci kitettségével függnek össze, hiszen a jövő évi növekedési számok azt veszik figyelembe, hogy Magyarország export-import arányában kedvezőbb folyamatok állnak be - hangsúlyozta a Költségvetési Tanács elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×