Infostart.hu
eur:
360.47
usd:
308.91
bux:
151582.01
2026. augusztus 26. szerda Izsó
A 2021. évi költségvetési törvényjavaslat az Országházban a tervezet benyújtásának napján, 2020. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Matolcsy György nem írta alá a jövő évi büdzsét értékelő jelentést

Pedig jegybankelnök tagja a Költségvetési Tanácsnak, amely most újabb fontos részleteket hozott nyilvánosságra a 2023-as büdzséről.

A finiséhez érkezett a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosítása, a közlönyben történő kihirdetése előtti utolsó mozzanatként a Költségvetési Tanács közzétette véleményét a tervezetről – írja a portfolio.hu.

A dokumentumból kiolvasható legfontosabb részletek közül talán a legérdekesebb az eredetileg 3,5 százalékosra tervezett hiánycél 3,9-re történő emelése.

Szembetűnő továbbá az is – írják –, hogy

a jövőre 670 milliárd forintra tervezett rezsivédelmi alap 2610 milliárd forintra hízik.

Ez is jól mutatja, hogy nagyon sokba kerül még a módosított rezsicsökkentési rendszer állami finanszírozása is - állapítja meg a portál.

A lakossági energiafogyasztást érintő kedvezményes tarifák átlagos fogyasztási szintig történő fenntartására előirányzott összeg a korábbi 600 milliárd forintról 1458,2 milliárd forintra nő.

Az állami intézmények, állami vállalatok, önkormányzatok energiaszámla-kompenzációja 855 milliárd forintra emelkedett. Itt a KT a dokumentumban megemlíti, hogy szélesebb az érintett intézmények köre.

Szintén a rezsivédelmi alapból fizeti ki az állam a versenyszektornak járó energiakrízis miatti mentőprogramok kiadásait, összesen 279 milliárd forint összegben betervezve. A kiadások fedezetét a 2022. júniusában bevezetett ,,extraprofit'' különadók és a bányajáradék összesen 1411,7 milliárd forint várható bevételeinek az alapba történő becsatomázásával és további 1198,3 milliárd forint központi támogatással teremtik meg.

A jövő évi büdzsét 1,5 százalékos gazdasági növekedésre alapozza a kormány.

Az eredetileg tervezettnél magasabb mértékben emelkednek a nyugdíjak (ez ismert volt, hiszen 15 százalék lesz az év elején várható nyugdíjemelés mértéke), folytatódik a családok támogatása.

A honvédelmi alap kiadási főösszege a módosítás során nem változott

az eredeti költségvetési törvény előirányzatához képest, ugyanakkor az Alap forrásszerkezete igen. Az alap bevételei közül kikerült a pénzügyi tranzakciós illetékbevétel, helyette a pénzügyi szervezetek befizetéseiből származó 358 milliárd forint és a biztosítási adóból várt 219,4 milliárd forint mellett 264,6 milliárd forint összegű, közvetlen központi költségvetési támogatás biztosítja a tervezett 842 milliárd forintos kiadás forrását.

A kormány ugyanakkor változatlanul számol az unióból érkező pénzekkel és a jövő évi büdzsében jelentős e programok központi költségvetésből történő megelőlegezése is.

A most napvilágra került részletek közül talán az a legfontosabb, hogy a rezsivédelmi alap kiadásainak fedezetére milyen új elemeket emel be a kormány, és ez mennyiben épül bevételnövelésre (lásd: a frissen megjelent gyógyszergyártói és biztosítói különadók), valamint a kiadások csökkentésére. Korábban ugyanis a kormány erőteljesen azt hangoztatta, hogy a költségvetés nyár óta megvalósított kiigazítása túlnyomórészt a kiadások lefaragására épít, ezzel is azt üzenve, hogy a kiigazítás szerkezete inkább tekinthető piacbarátnak.

A portfolio.hu szerint, a 2022 tavaszi választások előtt látványosan kiköltekező költségvetési politika nem képes a válságok hatásait igazán tompítani, bár a hiánycél emelésével kísérletet tesz erre. A kormány most abban bízik, hogy ezt még elfogadja a piac, a befektetők és a hitelminősítők. A nagy kérdés viszont az, hogy az új büdzsé is kiállja-e ezt a próbát.

Címlapról ajánljuk

Csiki Gergely: a fő kérdés, hogy lehet egyensúlyt teremteni a kiadási vágyak mellett

Jelzésértékű, hogy 7 százalék fölé kellett emelni az idei költségvetés várható hiányát. Most mindenki arra kíváncsi, hogy kezelhető-e a helyzet megszorítások nélkül. A Portfolio makrogazdasági elemzőjét erről, illetve a piacok bizalmának várható feltételeiről kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Orbán el akarta foglalni Európát, pár hét alatt végveszélybe került uniós szövetségi rendszere is

Orbán el akarta foglalni Európát, pár hét alatt végveszélybe került uniós szövetségi rendszere is

Orbán Viktor áprilisi választási veresége után nemcsak a Fidesz magyarországi hátországa, hanem a volt miniszterelnök által Brüsszelben kiépített politikai, kutatói és médiahálózat is válságba került. Az új, Magyar Péter vezette kormány több kulcsintézmény állami finanszírozását megszüntette, köztük a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli szervezetéét, amely 1,8-2 milliárd forintos költségvetéssel működött. Az MCC Brussels vezetője szerint új támogató nélkül a szervezet kénytelen lesz bezárni, miközben az állami tulajdonú Magyarország Ház nevű reprezentatív brüsszeli ingatlan is üresen áll. Az érintett szervezetek számára az egyik lehetséges kiút az amerikai konzervatív forrásokból való finanszírozás lehet, de a hálózat korábbi szintű működésének fenntartása szakértők szerint már nem reális. Így szépen szertefoszlik Orbán Viktor brüsszeli befolyása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×