Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
337.02
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
A 2021. évi költségvetési törvényjavaslat az Országházban a tervezet benyújtásának napján, 2020. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Matolcsy György nem írta alá a jövő évi büdzsét értékelő jelentést

Pedig jegybankelnök tagja a Költségvetési Tanácsnak, amely most újabb fontos részleteket hozott nyilvánosságra a 2023-as büdzséről.

A finiséhez érkezett a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosítása, a közlönyben történő kihirdetése előtti utolsó mozzanatként a Költségvetési Tanács közzétette véleményét a tervezetről – írja a portfolio.hu.

A dokumentumból kiolvasható legfontosabb részletek közül talán a legérdekesebb az eredetileg 3,5 százalékosra tervezett hiánycél 3,9-re történő emelése.

Szembetűnő továbbá az is – írják –, hogy

a jövőre 670 milliárd forintra tervezett rezsivédelmi alap 2610 milliárd forintra hízik.

Ez is jól mutatja, hogy nagyon sokba kerül még a módosított rezsicsökkentési rendszer állami finanszírozása is - állapítja meg a portál.

A lakossági energiafogyasztást érintő kedvezményes tarifák átlagos fogyasztási szintig történő fenntartására előirányzott összeg a korábbi 600 milliárd forintról 1458,2 milliárd forintra nő.

Az állami intézmények, állami vállalatok, önkormányzatok energiaszámla-kompenzációja 855 milliárd forintra emelkedett. Itt a KT a dokumentumban megemlíti, hogy szélesebb az érintett intézmények köre.

Szintén a rezsivédelmi alapból fizeti ki az állam a versenyszektornak járó energiakrízis miatti mentőprogramok kiadásait, összesen 279 milliárd forint összegben betervezve. A kiadások fedezetét a 2022. júniusában bevezetett ,,extraprofit'' különadók és a bányajáradék összesen 1411,7 milliárd forint várható bevételeinek az alapba történő becsatomázásával és további 1198,3 milliárd forint központi támogatással teremtik meg.

A jövő évi büdzsét 1,5 százalékos gazdasági növekedésre alapozza a kormány.

Az eredetileg tervezettnél magasabb mértékben emelkednek a nyugdíjak (ez ismert volt, hiszen 15 százalék lesz az év elején várható nyugdíjemelés mértéke), folytatódik a családok támogatása.

A honvédelmi alap kiadási főösszege a módosítás során nem változott

az eredeti költségvetési törvény előirányzatához képest, ugyanakkor az Alap forrásszerkezete igen. Az alap bevételei közül kikerült a pénzügyi tranzakciós illetékbevétel, helyette a pénzügyi szervezetek befizetéseiből származó 358 milliárd forint és a biztosítási adóból várt 219,4 milliárd forint mellett 264,6 milliárd forint összegű, közvetlen központi költségvetési támogatás biztosítja a tervezett 842 milliárd forintos kiadás forrását.

A kormány ugyanakkor változatlanul számol az unióból érkező pénzekkel és a jövő évi büdzsében jelentős e programok központi költségvetésből történő megelőlegezése is.

A most napvilágra került részletek közül talán az a legfontosabb, hogy a rezsivédelmi alap kiadásainak fedezetére milyen új elemeket emel be a kormány, és ez mennyiben épül bevételnövelésre (lásd: a frissen megjelent gyógyszergyártói és biztosítói különadók), valamint a kiadások csökkentésére. Korábban ugyanis a kormány erőteljesen azt hangoztatta, hogy a költségvetés nyár óta megvalósított kiigazítása túlnyomórészt a kiadások lefaragására épít, ezzel is azt üzenve, hogy a kiigazítás szerkezete inkább tekinthető piacbarátnak.

A portfolio.hu szerint, a 2022 tavaszi választások előtt látványosan kiköltekező költségvetési politika nem képes a válságok hatásait igazán tompítani, bár a hiánycél emelésével kísérletet tesz erre. A kormány most abban bízik, hogy ezt még elfogadja a piac, a befektetők és a hitelminősítők. A nagy kérdés viszont az, hogy az új büdzsé is kiállja-e ezt a próbát.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×