Infostart.hu
eur:
360.53
usd:
310.85
bux:
131742.75
2026. május 21. csütörtök Konstantin
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Matolcsy György másodjára aláírta a költségvetési tervezet elfogadását

A háromfős költségvetési tanács veszélyekre is felhívta a figyelmet állásfoglalásában.

A Költségvetési Tanács (KT) elfogadta Magyarország 2023-as költségvetési tervezetét. A háromfős testület tagjai közül Matolcsy György a korábbi verziót nem látta el aláírásával, azonban az újabb változatot már igen.

Az idei költségvetés módosítására benyújtott tervezet hiteles, a Költségvetési Tanácsnak (KT) nincsenek „alapvető ellenvetései, ugyanakkor a testület figyelmeztetett arra, hogy a költségvetési célok teljesíthetőségét számos kockázat övezi” – számolt be a KT a csütörtöki ülésén megfogalmazott véleményét. A KT honlapján is elérhető állásfoglalásban a tanács tudomásul veszi, hogy idén a GDP-arányában a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 3,9 százalékra nő 3,5 százalékról, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 4,5 százalékra módosul a korábbi 3,3 százalékhoz képest.

Továbbra is szorgalmazzák a 3 százalékos hiány elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik - jegyezték meg.

A testület megállapította, hogy a tervezet 2023-ra az eredetileg alapul vett 4,1 százalékkal szemben 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A növekedés meghatározó arányban az export importot meghaladó emelkedésének lenne a következménye, tehát jelentős mértékben függ a külpiaci folyamatoktól - szögezték le.

Arra is kitértek, hogy a belső kereslet lassul: a reáljövedelmek mérséklődése visszafogja a lakossági fogyasztást, a bizonytalan gazdasági kilátások csökkentik a vállalati beruházásokat, miközben az állami szektor is átütemezi a beruházásait.

A tervezett gazdasági növekedés akkor valósulhat meg, ha a háborús konfliktus hatásai nem súlyosbodnak és az egyéb kockázatok sem erősödnek - figyelmeztettek.

A tanács üdvözölte azt a rendelkezést, hogy amennyiben 2023-ban a GDP reálértéke 1,5 százalék felett nő, akkor az így keletkező többletbevételt - a nyugdíjprémiumon felül - a hiány mérséklésére fordítják.

A KT nyugtázta, hogy a tervezet továbbra is biztosítja az eredeti költségvetésben megfogalmazott főbb társadalompolitikai célok - így a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megőrzése, a családok támogatása, az idős emberek védelme, továbbá a honvédelmi képesség erősítése - megvalósítását. A törvény megteremti a lehetőséget a nyugdíjaknak az inflációval azonos mértékű emelésére, a közfeladatot ellátó intézmények megugró energiaköltségei részleges kompenzálására, az államadóssághoz kapcsolódó magasabb kamatkiadások finanszírozására - tették hozzá.

Az infláció éves átlagban a módosítás alapjául szolgáló makrogazdasági pályának megfelelően alakulhat (15 százalék) amennyiben nem lépnek fel újabb negatív hatások

- áll a szövegben.

A kockázatok közül megemlítették az orosz agressziót és más geopolitikai konfliktusok eszkalálódásának veszélyét, az ellátási láncok töredezettségét, az energia és nyersanyagárak tartósan magas szintjét.

A testület szerint veszélyezteti a költségvetés teljesíthetőségét az is, hogy az adóbevételek emelkedése a bér- és keresettömeg, valamint a nominális fogyasztás jelentős mértékű növekedésén alapul, és egyes sorokon meg is haladja az adóalapok várt növekedését. Kiadási oldalon a dologi kiadások nem emelkednek olyan mértékben, mint ahogy azt a működési költségek emelkedése várhatóan szükségessé teszi. Ez még rendkívüli takarékossági intézkedések mellett is érdemi teljesíthetőségi kockázatokat hordoz - fejtették ki.

Az energiaárak emelkedésének kompenzációján kívül a költségvetés a magas infláció miatti többletkiadásokra nem biztosít többlettámogatást, ami jelentős teljesíthetőségi kockázatot hordoz - így fogalmaztak.

Az államadósság 2023 végére 69,7 százalékra mérséklődik a tavalyi év végére várt 73,5 százalékról a tervezet szerint - erősítették meg.

A KT három fős testület, tagjai

  • Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
  • Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke,
  • elnöke pedig Kovács Árpád volt számvevőszéki elnök.

A testület anyaga szerint a kormány szerdai ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az idei költségvetési törvény módosításara vonatkozó törvényjavaslat-tervezetet, ezt követően Varga Mihály pénzügyminiszter véleménykérő levele mellékleteként küldte el a dokumentumot a testület elnökének.

Címlapról ajánljuk

Azbesztügy, közös kormányülés – Magyar Péter Bécsben új kezdetről beszélt Ausztria és Magyarország között

Christian Stocker osztrák kancellárral tárgyalt Bécsben Magyar Péter miniszterelnök. A megbeszélés után sajtótájékoztatót tartottak, ahol az osztrák kancellár együttműködést ígért azbesztügyben, hétfőn jön előrelépés az ügyben. Magyar Péter pedig jelezte: nem lesz mindenben egyetértés, de Magyarország konstruktív tagja lesz az Európai Tanácsnak is, miközben kiáll a magyar emberek és vállalatok érdekéért.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Színház ügyvezető igazgatója
Magához tért a forint a délelőtti hullámvasút után

Magához tért a forint a délelőtti hullámvasút után

Szerda délután nagyot erősödött a forint az euróval és a dollárral szemben, előbbi jegyzése 360, utóbbié 310 forint alá süllyedt. A mozgások hátterében vélhetően a közel-keleti háborúból érkező kedvező hírek álltak. Mivel az iráni béketárgyalásokkal kapcsolatos remények csökkentették a menedékeszközök iránti keresletet, az amerikai dollár hathetes csúcsa alá süllyedt. Ezzel párhuzamosan az ausztrál dollár a váratlanul megemelkedő munkanélküliségi ráta hatására gyengült. A nap folyamán több hír is komoly fordulatot hozott a magyar fizetőeszköz árfolyamában: a várakozásoknál gyengébb európai gazdasági kilátások és az iráni béketárgyalások akadozása gyengülést hozott a forint árfolyamában, bár a két esemény között egy 2 egységnyi korrekció is megvalósult.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×