Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Matolcsy György másodjára aláírta a költségvetési tervezet elfogadását

A háromfős költségvetési tanács veszélyekre is felhívta a figyelmet állásfoglalásában.

A Költségvetési Tanács (KT) elfogadta Magyarország 2023-as költségvetési tervezetét. A háromfős testület tagjai közül Matolcsy György a korábbi verziót nem látta el aláírásával, azonban az újabb változatot már igen.

Az idei költségvetés módosítására benyújtott tervezet hiteles, a Költségvetési Tanácsnak (KT) nincsenek „alapvető ellenvetései, ugyanakkor a testület figyelmeztetett arra, hogy a költségvetési célok teljesíthetőségét számos kockázat övezi” – számolt be a KT a csütörtöki ülésén megfogalmazott véleményét. A KT honlapján is elérhető állásfoglalásban a tanács tudomásul veszi, hogy idén a GDP-arányában a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 3,9 százalékra nő 3,5 százalékról, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 4,5 százalékra módosul a korábbi 3,3 százalékhoz képest.

Továbbra is szorgalmazzák a 3 százalékos hiány elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik - jegyezték meg.

A testület megállapította, hogy a tervezet 2023-ra az eredetileg alapul vett 4,1 százalékkal szemben 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A növekedés meghatározó arányban az export importot meghaladó emelkedésének lenne a következménye, tehát jelentős mértékben függ a külpiaci folyamatoktól - szögezték le.

Arra is kitértek, hogy a belső kereslet lassul: a reáljövedelmek mérséklődése visszafogja a lakossági fogyasztást, a bizonytalan gazdasági kilátások csökkentik a vállalati beruházásokat, miközben az állami szektor is átütemezi a beruházásait.

A tervezett gazdasági növekedés akkor valósulhat meg, ha a háborús konfliktus hatásai nem súlyosbodnak és az egyéb kockázatok sem erősödnek - figyelmeztettek.

A tanács üdvözölte azt a rendelkezést, hogy amennyiben 2023-ban a GDP reálértéke 1,5 százalék felett nő, akkor az így keletkező többletbevételt - a nyugdíjprémiumon felül - a hiány mérséklésére fordítják.

A KT nyugtázta, hogy a tervezet továbbra is biztosítja az eredeti költségvetésben megfogalmazott főbb társadalompolitikai célok - így a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megőrzése, a családok támogatása, az idős emberek védelme, továbbá a honvédelmi képesség erősítése - megvalósítását. A törvény megteremti a lehetőséget a nyugdíjaknak az inflációval azonos mértékű emelésére, a közfeladatot ellátó intézmények megugró energiaköltségei részleges kompenzálására, az államadóssághoz kapcsolódó magasabb kamatkiadások finanszírozására - tették hozzá.

Az infláció éves átlagban a módosítás alapjául szolgáló makrogazdasági pályának megfelelően alakulhat (15 százalék) amennyiben nem lépnek fel újabb negatív hatások

- áll a szövegben.

A kockázatok közül megemlítették az orosz agressziót és más geopolitikai konfliktusok eszkalálódásának veszélyét, az ellátási láncok töredezettségét, az energia és nyersanyagárak tartósan magas szintjét.

A testület szerint veszélyezteti a költségvetés teljesíthetőségét az is, hogy az adóbevételek emelkedése a bér- és keresettömeg, valamint a nominális fogyasztás jelentős mértékű növekedésén alapul, és egyes sorokon meg is haladja az adóalapok várt növekedését. Kiadási oldalon a dologi kiadások nem emelkednek olyan mértékben, mint ahogy azt a működési költségek emelkedése várhatóan szükségessé teszi. Ez még rendkívüli takarékossági intézkedések mellett is érdemi teljesíthetőségi kockázatokat hordoz - fejtették ki.

Az energiaárak emelkedésének kompenzációján kívül a költségvetés a magas infláció miatti többletkiadásokra nem biztosít többlettámogatást, ami jelentős teljesíthetőségi kockázatot hordoz - így fogalmaztak.

Az államadósság 2023 végére 69,7 százalékra mérséklődik a tavalyi év végére várt 73,5 százalékról a tervezet szerint - erősítették meg.

A KT három fős testület, tagjai

  • Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
  • Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke,
  • elnöke pedig Kovács Árpád volt számvevőszéki elnök.

A testület anyaga szerint a kormány szerdai ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az idei költségvetési törvény módosításara vonatkozó törvényjavaslat-tervezetet, ezt követően Varga Mihály pénzügyminiszter véleménykérő levele mellékleteként küldte el a dokumentumot a testület elnökének.

Címlapról ajánljuk
Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Magyarországon több tízezer idős ember várakozik bentlakásos elhelyezésre, miközben az ágazat súlyos szakemberhiánnyal és alulfinanszírozottsággal küzd. Az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesülete szerint azonban már a meglévő intézményekben is komoly gondot jelent a megfelelő létszámú szakápoló biztosítása, ezért hosszú távú stratégia megalkotására van szükség.

Ismét gumiügyben szólalt meg Magyar Péter

Százhúsz milliárd forintos útfelújítási programot indít a kormány, bővíti a Magyar Közút kapacitásait, valamint visszaveszi az autópályák üzemeltetését a 23 ezer milliárd forintos koncesszió lezárásával – közölte a miniszterelnök. A kormányfő bejegyzésében ironikus utalással tért ki az elmúlt napok parlamenti és közösségi médiás vitájára is, amely az esemény utáni tabletta vény nélkülivé tétele kapcsán alakult ki.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Új ingatlanfejlesztési modell keresi a helyét Magyarországon – Közösségi kollégium született egy volt ipari épületben

Új ingatlanfejlesztési modell keresi a helyét Magyarországon – Közösségi kollégium született egy volt ipari épületben

Egy korábbi ipari ingatlanból alakítottak ki közösségi finanszírozású, nonprofit alapon működő diákotthont Budapest VIII. kerületében, a Ganz-telepen. A Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért és a Társadalomelméleti Kollégium együttműködésében megvalósult projekt 48 felsőoktatásban tanuló fiatalnak biztosít megfizethető lakhatást. A beruházás túl van a legfontosabb mérföldköveken: az épületet felújították, a diákok szeptemberben beköltöztek, a kollégium teljes kihasználtsággal működik. A projekt azonban pénzügyi értelemben még nincs lezárva: a vételár fennmaradó részének kifizetéséhez további forrásokra, vállalati partnerekre és támogatókra van szükség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×