Októberben az ipari termelés volumene 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 5,1 százalékkal nőtt a termelés. Az előző hónaphoz viszonyítva 3,5 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás.

A KSH szerint a döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,4, a csekély súlyú bányászaté 3,3 százalékkal nőtt, az energiaipar kibocsátása 3,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz mérve.

Az ipari export volumene 13,9 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.

Az év első tíz hónapjában az ipari termelés 6,6 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci eladások volumene 8,5, a 40 százalékot képviselő belföldi értékesítésé 6,4 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás 32,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, azaz folytatta valamelyest fokozta még az előző havi 31,6 százalékos ütemet. A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása hasonlóképpen megtartotta lendületét, a szeptemberihez hasonló 20,1 százalékos növekedést regisztrált az előző év azonos hónapjához képest.

Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkenése következtében tavaly február óta először mérséklődött, 1,1 százalékkal maradt el a tavaly októberitől.

A villamos berendezés gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 57,0 százalékkal emelkedett. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártás 128, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártása 60 százalékkal bővült.

Folytatódott a növekedés a kisebb súlyú gyógyszergyártásban,

a termelés volumene 12,5 százalékkal nagyobb volt a tavaly októberinél.

Az előző hónaphoz hasonlóan a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása októberben is jelentősen, 27,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben, 31,0 százalékkal a vegyi anyagok és termékek gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, nagyrészt a műanyagalapanyag- és a műtrágya-, nitrogénvegyület-gyártás számottevő visszaesése miatt - közölte a KSH.

Az ipari export volumene 13,9 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, a feldolgozóipar kivitele 17,0 százalékkal nőtt. A járműexport 37,1, a számítástechnikai és elektronikai termékek kivitele 16,1 százalékkal, a gyógyszereké 14,4 százalékkal nőtt, az élelmiszerexport 0,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A belföldi értékesítés 3,3 százalékkal, a feldolgozóiparé 9,1 százalékkal visszaesett a tavaly októberihez mérve.

A járműipar 18,7, a gépipar 30,4, a villamosberendezések gyártása 52,7 százalékkal tudta növelni belföldi eladásait, a kőolajfeldolgozás és kokszgyártás belföldi értékesítése 24,9, a vegyiparé 38,8, a gumiiparé 11,6, a textiliparé 18,1 százalékkal visszaesett és az élelmiszeripar belföldi kereslete is 2,6 százalékkal elmaradt a tavaly októberitől.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 18,9 százalékkal nagyobb volt a tavaly októberinél. Az exportrendelések 25,3 százalékkal nőttek, az új belföldi rendelések 9,7 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól. Az összes rendelésállomány október végén 19,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit,

az exportrendelések 21,6 százalékkal nőttek,

míg a belföldi rendelésállomány már tizenötödik hónapja elmarad az egy évvel korábbitól, októberben 5,1 százalékos volt a visszaesés mértéke.

Az év első tíz hónapjában az ipari termelés 6,6 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci eladások volumene 8,5, a 40 százalékot képviselő belföldi értékesítésé 6,4 százalékkal emelkedett.