eur:
408.55
usd:
375.28
bux:
74036.8
2024. november 5. kedd Imre
Bevásárlókocsi egy londoni ABC-áruházban 2022. augusztus 17-én. Nagy-Britanniában az infláció elérte a 10,1 százalékot, az utóbbi 40 év legmagasabb szintjét. A brit jegybank recesszióra figyelmeztet, miközben a megélhetési költségek, azon belül elsősorban az élelmiszerárak emelkedése felfelé hajtja az inflációt, és az a Bank of England előrejelzése szerint az év végére 13 százalékra nő az országban.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Ezért magasabb az infláció itthon, mint Nyugat-Európában

Több tényező járul hozzá a hazai infláció nagy mértékű emelkedéséhez Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője szerint.

Magyarországon a két fő inflációt hajtó tényező az élelmiszer, illetve a lakossági energia ára. Míg korábban az energiaárak növekedése közvetetten, más termékeken keresztül hatolt a hazai inflációra, addig augusztustól már közvetlenül is – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Erdélyi Dóra.

Magyarországon az élelmiszerek nagyobb ütemben drágulnak, mint máshol Európában. Az Európai Unió átlagában szeptemberben 15,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ez Magyarországon 39 százalékos volt. Erdélyi Dóra kifejtette:

néhány tételt kiragadva hazánkban drágultak leginkább az alapvető élelmiszerek.

Ennek hátterében elsősorban a rendkívüli aszályhelyzet, illetve a forint árfolyamának jelentős gyengülése áll.

Az elemző kiemelte, hogy a helyzet megértéséhez fontos kiemelni a munkaerő-piaci helyzetet. Ha feszes a munkaerő-piaci állapot, magas a betöltetlen álláshelyek száma és alacsony a munkanélküliség, akkor nehezebb új munkaerőt találni a munkáltatóknak. Ez a bérek emelkedéséhez vezet, a kelet-közép-európai és a balti országokban már több éve a keresetek tíz százalék körüli növekedést mutatnak, a magyar ennél jóval nagyobb: 15 százalék körüli.

Erdélyi Dóra szerint ez löki a fogyasztást, a kereseteket, az elkölthető jövedelmet. Emiatt pörög a belső gazdaság, ami a maginflációt is egyre magasabbra tolja. A bérfelzárkózás hazánkban is zajlik:

2008 és 2021 között több mint kétszeresére nőttek a bérek.

Megjegyezte: eközben az eurózónában két százalék volt a béremelkedés.

A hazai alapvető gazdasági, munkaerő-piaci folyamatra rakódtak plusz tényezőként az egyszeri kormányzati támogatások, az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a honvédelmi dolgozók plusz juttatásai, ezek mind a már eleve magas elkötött jövedelemmel rendelkező lakosság jövedelmét tovább emelték, és az elmúlt időszakban ezek is pörgették a fogyasztást

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 08:55
×
×
×
×