eur:
411.7
usd:
392.54
bux:
79948.78
2024. november 25. hétfő Katalin
Bevásárlókocsi egy londoni ABC-áruházban 2022. augusztus 17-én. Nagy-Britanniában az infláció elérte a 10,1 százalékot, az utóbbi 40 év legmagasabb szintjét. A brit jegybank recesszióra figyelmeztet, miközben a megélhetési költségek, azon belül elsősorban az élelmiszerárak emelkedése felfelé hajtja az inflációt, és az a Bank of England előrejelzése szerint az év végére 13 százalékra nő az országban.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Ezért magasabb az infláció itthon, mint Nyugat-Európában

Több tényező járul hozzá a hazai infláció nagy mértékű emelkedéséhez Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője szerint.

Magyarországon a két fő inflációt hajtó tényező az élelmiszer, illetve a lakossági energia ára. Míg korábban az energiaárak növekedése közvetetten, más termékeken keresztül hatolt a hazai inflációra, addig augusztustól már közvetlenül is – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Erdélyi Dóra.

Magyarországon az élelmiszerek nagyobb ütemben drágulnak, mint máshol Európában. Az Európai Unió átlagában szeptemberben 15,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ez Magyarországon 39 százalékos volt. Erdélyi Dóra kifejtette:

néhány tételt kiragadva hazánkban drágultak leginkább az alapvető élelmiszerek.

Ennek hátterében elsősorban a rendkívüli aszályhelyzet, illetve a forint árfolyamának jelentős gyengülése áll.

Az elemző kiemelte, hogy a helyzet megértéséhez fontos kiemelni a munkaerő-piaci helyzetet. Ha feszes a munkaerő-piaci állapot, magas a betöltetlen álláshelyek száma és alacsony a munkanélküliség, akkor nehezebb új munkaerőt találni a munkáltatóknak. Ez a bérek emelkedéséhez vezet, a kelet-közép-európai és a balti országokban már több éve a keresetek tíz százalék körüli növekedést mutatnak, a magyar ennél jóval nagyobb: 15 százalék körüli.

Erdélyi Dóra szerint ez löki a fogyasztást, a kereseteket, az elkölthető jövedelmet. Emiatt pörög a belső gazdaság, ami a maginflációt is egyre magasabbra tolja. A bérfelzárkózás hazánkban is zajlik:

2008 és 2021 között több mint kétszeresére nőttek a bérek.

Megjegyezte: eközben az eurózónában két százalék volt a béremelkedés.

A hazai alapvető gazdasági, munkaerő-piaci folyamatra rakódtak plusz tényezőként az egyszeri kormányzati támogatások, az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a honvédelmi dolgozók plusz juttatásai, ezek mind a már eleve magas elkötött jövedelemmel rendelkező lakosság jövedelmét tovább emelték, és az elmúlt időszakban ezek is pörgették a fogyasztást

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor a béregyezségről: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×