Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
A Nemzeti Közművek villamoshálózat elosztó társasága, a Démász Hálózati Elosztó Kft. mintegy kétmilliárd forintból megépült új alállomása Kecskemét Kósafalu városrészében az átadás napján, 2017. szeptember 11-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Ujvári Sándor

103 milliárddal támogatja a kormány az áramhálózat fejlesztését

Annak érdekében indul a program, hogy növekedjen a hálózatokhoz kapcsolt megújulóenergia-kapacitás. A forrásból 35-35 milliárd forint jut majd az MVM Démász és az MVM Émász hálózatának korszerűsítésére.

Ez egy nagyon jó hír, hogy elkezdjük ezt a nagymértékű hálózatfejlesztési programot – mondta az InfoRádióban Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.

Mint fogalmazott, a mostani helyzet, a szankciós energiaválság nagyon bizonytalanná tette a piacot, és emiatt többen inkább helyben előállítható energia termelésében gondolkodnak. Szerinte a megújuló energia előnye, hogy helyben lehet olcsón energiát előállítani, viszont ennek használatához a hálózatokat is fejleszteni kell, mert nem erre lettek kitalálva.

A program célja az, hogy olyan feltételeket teremtsen meg, amivel több megújulóenergia-termelési kapacitást lehet csatlakoztatni a hálózathoz, ezáltal növelve a megújuló energia arányát a hazai energiatermelésben.

A fejlesztés az uniós forrásokra épít, de Steiner Atilla jelezte, a magyar kormány nem szeretett volna várni az uniós források érkezéséig, és ezért döntött úgy, hogy minél hamarabb megkezdjék a projektet. A 103 milliárdos támogatásból 35 milliárd forint jut az MVM Émász és a MVM Démász számára, hogy fejlesztesse a hálózatát.

"Ha minden fejlesztés elkészül, akkor várakozásaink szerint

nagyjából 700 megawatt megújulóenergia-termelő kapacitás tud csatlakozni a hálózathoz"

– mondta. Napelemből nagyjából 3,3-3,5 gigawatt kapacitás van.

A MVM Démásznál a két új alállomás Fehértón és Soltvadkerten lehetővé teszi, hogy az átvételi hálózatba betáplálják az áramot, és ezeket átvigyék északra, a felhősebb Émászhoz. Fontos a nagyfeszültségű hálózat fejlesztése a régión belül, a középfeszültségű hálózat fejlesztése, ahová kis erőművek tudnak közvetlenül csatlakozni. A kisfeszültségű hálózatokat, a trafókat fejlesztenék, bővítenék a hálózatot az ellátásbiztonság növekedése érdekében. Egyfajta hurkolt hálózat kialakítása történik, ha valahol megszakad a vezeték, akkor a másik oldalról el tudják őket látni.

Az MVM Émász területén hat állomást rekonstruálnak. Céljuk minél több megújulóenergia-erőforrás felvétele a hálózatra. Több térségben végeznek vezetékrekonstrukciót, így nagyobb energiamennyiséget tud felvenni a rendszer. Középfeszültségen transzformátorokat, vezetékeket, kábeleket cserélnek, kisfeszültségen pedig ezeket a munkákat azért végzik el, hogyakik kisebb igénnyel jönnek, tudjanak csatlakozni a hálózatra, és otthon megtermelhessék a saját energia igényüket.

Aszódi Attila atomenergia-ipari szakértő, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja, volt kormánybiztos, volt államtitkár az InfoRádió Aréna c. műsorában beszélt korábban a magyarországi energiaellátásról:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter a Várban: a hatalom egy szörny

„Lehet, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter ráér, lehet, hogy Sulyok Tamás államfő ráér, lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ráér, de ezeknek a gyerekeknek nincs több idejük, nem akarnak még több karácsonyt félelemben élni! Ezeket a gyerekeket most is bántják, most vannak veszélyben!” – fogalmazott Magyar Péter a Tisza Párt támogatóinak sokasága előtt a Sándor-palotánál.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Váratlan fordulat: sokkal hamarabb megboríthatja a csapadékviszonyokat a klímaváltozás, mint ahogy várták

Váratlan fordulat: sokkal hamarabb megboríthatja a csapadékviszonyokat a klímaváltozás, mint ahogy várták

A legfejlettebb globális klímamodellek által előrejelzettnél jóval hamarabb, már napjainkra jelentős változások történtek a téli európai csapadékviszonyokban egy új kutatás szerint, vagyis a klímamodellek jelentősen alábecsülhetik a változások sebességét és nagyságát. A nagyrészt emberi tényezők által hajtott trend hatására Észak- és Közép-Európában a telek csapadékosabbak, míg délebbre és a mediterrán térségében a hideg évszakok szárazabbak lesznek. A kutatás alapján Magyarország valahol a két régió határán helyezkedhet el, és míg az éghajlati rendszerek természetes változékonysága a téli hazai csapadékmennyiség csökkenése felé, addig az emberi eredetű klímaváltozás a hideg évszak csapadékintenzivitásának mérséklődése irányába hat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×