A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése is húsz százalék körüli inflációt jósolt szeptemberre, csak abban tértek el a vélemények, hogy valamivel húsz százalék alatt vagy inkább felett lesz-e a pénzromlás nagysága. Így a 20,1 százalék teljesen megfelel a várakozásoknak – mondta Beke Károly, a Portfolio elemzője a kedd reggel megjelent friss adatokról.

A szakértő szerint az inflációt egyértelműen az energiaárak drasztikus emelkedése gerjesztette. Szeptember volt az első hónap, amikor ez a hatás megjelent, és ez önmagában is két-három százalékos megugrást eredményezett az augusztusi 15,6 százalékos átlagos inflációhoz képest. Így nem is meglepő, hogy a háztartási energia több, mint 60 százalékos drágulása vezeti az áremelkedési rangsort. A leginkább a gáz ára emelkedett: a Portfolio szerint egy hónap alatt 2,21-szeresére nőtt, ami

egy év alatt 121 százalékos drágulást jelent.

Emellett az élelmiszerek drágulása kiugró, 35,2 százalék volt egy év alatt, míg havi szinten három és fél százalék, de a szeszes italok és a dohánytermék esetében is tíz százalék feletti volt az áremelkedés egy év alatt – emelte ki az elemző.

Leginkább az alapvető élelmiszerek ára nőtt: a kenyér egy év alatt 76 százalékkal, a sajt pedig 68 százalékkal lett drágább, de a többi tejtermék és a margarin esetében is hatvan százalék feletti az áremelkedés. Ugyancsak ennyivel drágább a száraz tészta is.

A havi áremelkedések közül az iskola étkezés tizenhárom és fél százalékkal emelkedik ki. De a tojás is majdnem tíz, míg a vaj és vajkrém nyolc százalékot drágult egy hónap alatt.

Ilyen mértékű infláció majdnem huszonhat évvel ezelőtt, 1996 novemberében volt.

A mostani 20,1 százaléknál magasabb drágulást pedig az azt megelőző hónapban, 1996 októberében mértek. Beke Károly elmondta, ezzel újra csúcsközelbe került a forint romlása.