Ahogy arról az Infostart is beszámolt, keddi ülésén 125 bázisponttal 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, a kamatfolyosó két szélét is 125 bázisponttal emelte a testület.

Ez váratlan lépésnek számít, elemzők ugyanis arra számítottak, hogy az eddigi 100 bázispontos tempó marad vagy 75 bázispontra csökkenhet. Ehelyett történt emelés az eddigi 11,75 százalékos szintről 13 százalékra. Matolcsy György MNB-elnök a döntés utáni sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a 13 százalékos alapkamattal a jegybank lezárta az eddigi 16 hónapos alapkamat-emelési ciklust, „jó nagy pontot tettünk, hogy mindenki láthassa, vége van”.

Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő az InfoRádióban elmondta:

alapesetben a kamatemelési ciklus lezárta – tankönyv szerint – részvényárfolyamokat erősítő tendencia.

Az Egyesült Államokban ez valószínűleg így is lenne, ha megtörténne a ciklus zárása, nálunk viszont vegyesebb a kép, hiszen a részvénykereskedők

• a forint árfolyamára is figyelnek, illetve
• az infláció alakulása is számottevő tényező,

így aztán inkább negatív hatású lett. A szakértő megjegyezte, miután a piac a 13 százaléknál magasabb (15 százalékos) tetőzést várt, érzékelhető egyfajta kiábrándultság; a forintpiacon még inkább, ennek tulajdonítható, hogy csütörtök délelőtt új történelmi mélypontra esett a hazai fizetőeszköz az euróval szemben, 420 felett is járt a jegyzés (igaz, aztán volt egy hirtelen erősödés).

Mindez persze a tőzsdei papírokra is kihat, elsősorban az OTP-re, aminek az egy hete induló óvatos emelkedése már megfordult, és a „bűvös” 8000-es határt is érintette a napokban – folytatta a tőzsdei szakértő. Korányi G. Tamás megjegyezte, miközben a BUX január 1-je óta 26 százalékot esett, ami beleillik az európai trendbe,

maga az OTP 51 százalékos árfolyamesést produkált,

ami meglehetősen „drámai”, nem beszélve arról, hogy az egy évvel ezelőtti 19 750 pontos csúcsértékéhez képest már 60 százalékot zuhant. Az orosz–ukrán háború és az infláció, továbbá a pénzintézeteket érintő extraprofitadók miatt pedig kiszámíthatatlanná vált a jövő, így aztán a osztalékkilátások is. Bár tavasszal megszavaztak egy 430 forintos osztalékot, most már kérdéses, lesz-e egyáltalán.

Hasonló a helyzet a Molnál is, ahol a céget sújtó 300 milliárd forintos elvonás borítja a korábban kilátásba helyezett rekordosztalékot (300 forint) – tette hozzá a szakértő. Azzal együtt, hogy a magyar olajcég még mindig nyerőben van, hiszen az Ural olajat használja, amit hordónként 25 euróval olcsóbban kap, mint amennyiért a feldolgozott termékeket el tudja adni.

Az Magyar Telekomnál, amit szintén sújt az extraadó, még nagyobb a bizonytalanság, ugyanis a részvényesek már tavaly is kevesellték a 15 forintos az osztalékot, azóta viszont az árfolyam bő 30 százalékkal esett. Ha pedig az Magyar Telekom fő részvényese, a Deutsche Telekom folytatja a visszavásárlási politikáját, még tovább fogyhat az osztalék.

Korányi G. Tamás szerint a fentiek alapján nem is véletlen, hogy nem nagyon van olyan blue chip, amit bátran vennének a befektetők. Szerinte most már mindenki kétszer is meggondolja, hogy bizonytalan részvényt vegyen, vagy egyelőre inkább az új, 11,75 százalékos állampapírt próbálja ki.