Infostart.hu
eur:
349.93
usd:
301.68
bux:
138556.05
2026. június 16. kedd Jusztin
Egy ügyfél a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) értékesítéséről érdeklődik a budapesti Mammut postán 2019. november 4-én. Ezen a napon a Magyar Posta Zrt. megkezdte a MÁP Plusz értékesítését nyomtatott formában. A nyomdai állampapír hat címletben, tízezer forinttól kétmillió forintig vásárolható meg közel 2200 postai szolgáltató helyen.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Soha ekkora mértékben nem csökkent a hajdani szuperállampapír állománya

Ha a szeptember is ilyen lesz, akkor meglesz a fordulat: átveszik az uralmat az inflációkövető állampapírok.

Augusztusban is folytatódott a már év eleje óta tartó állománycsökkenés a Magyar Állampapír Plusznál, sőt, minden eddiginél nagyobb – 400 milliárd forintos – visszaesésnek lehettünk szemtanúi – írja a Portfolio hozzátéve: idén így összesen már több mint 2 ezermilliárddal esett vissza a hajdani szuperállampapírban felhalmozott megtakarítás, a MÁP+ állománya pedig ezzel 4 ezermilliárd forint alá csökkent.

Mindeközben az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) állománya 147 milliárddal bővült, elérve így augusztus végére a több mint 3600 milliárdos állományt. Idén eddig a konstrukció több mint 1400 milliárd forintot vonzott be. Ez azt is jelenti, hogy ha még egy ilyen hónap jön, akkor megtörténik a fordulat a lakossági állampapírok piacán: több pénz lesz PMÁP-ban, mint MÁP+-ban.

A folyamatnak nyilvánvalóan nem kedvez az egyre magasabbra szökő infláció. A gazdasági lap emlékeztet, néhány éve még a nulla körüli kamatkörnyezetben a MÁP+ által ígért éves 5 százalék körüli hozam csábító volt, a mostani, 15-16 százalékos infláció és 11,75 százalékos alapkamat mellett viszont érthető, ha a befektetők a vonzóbb alternatívák felé fordulnak, mint amilyen az inflációkövető papír.

A portál mások mellett arra is kitér, hogy a – szintén inflációkövető – babakötvény állománya ugyan nő, korántsem olyan mértékben, mint amit a kedvező kamatozása indokolhatna. A konstrukció infláció felett ígér 3 százalékos prémiumot, ezzel messze a legvonzóbb lakossági állampapír a piacon. Egyetlen hátulütője a hosszú lejárat, de még így is vonzó megoldás lehet a gyermekkel rendelkezőknek.

Mi lehet a megoldás?

Nagy kérdésnek tartja a Portfolio, hogy mennyire tudja majd visszafogni, esetleg megfordítani a mostani csökkenő trendet a lakossági állampapírok állományában a meglévő konstrukciók kamatemelése, illetve a megújított, 3 éves Bónusz Magyar Állampapír bevezetése.

Szeptember 19-től az alábbi papírok esetében emelkedik a kamat:

  • az Egyéves Magyar Állampapír kamata az eddigi 4,75 százalékról 7,0 százalékra,
  • az egyéves Kincstári Takarékjegy kamata az eddigi 4,75 százalékról szintén 7,0 százalékra,
  • a kétéves Kincstári Takarékjegy kamata pedig az eddigi 5,50 százalékról 7,5 százalékra.

Mindemellett az ÁKK azt is közölte, hogy a PMÁP esetében az induló kamatfeltételen is módosítanak, ami azt jelentheti, hogy az új PMÁP akár hamarabb is lekövetheti időben az infláció alakulását. Ez azért lenne jó hír, mivel a jelenlegi konstrukciók 2 éves csúszásban követik az infláció alakulását, magyarán az idei inflációra épülő kamatot majd csak 2024-ben kapjuk kézhez.

A fentieken túl nagy kérdőjelek övezik még a belengetett 3 éves Bónusz Magyar Állampapírt, egyelőre csak annyit tudni, hogy az induló kamata 11 százalék körül alakul és a kamatbázist a régi bónusz papírokhoz hasonlóan megint csak a 12 hónapos DKJ-aukciók átlaga adja, így arra lehet számítani, hogy az aukciós átlaghozamon felüli „bónusz” mértéke 0,75-1 százalék körül lehet majd (ha valóban helytálló kijelentés a 11 százalék induló kamat).

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

A 301-es parcellánál tartott megemlékezés után az Országgyűlés is 1956-os hőseinkre emlékezett, Magyar Péter miniszterelnök tartott beszédet. Ezután az Országgyűlés tárgyal a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról, amelyben szó esik a vagyonnyilatkozatokról, a „kekvákról”, az egyetemekről és a közbeszerzésekről is. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
Beindulnak a lakáspiaci programok? - Könnyebben lehetne otthonhoz jutni Budapesten

Beindulnak a lakáspiaci programok? - Könnyebben lehetne otthonhoz jutni Budapesten

Budapest lakhatási válsága már nem csupán a legszegényebbeket sújtja: a lakásárak és bérleti díjak emelkedése miatt a stabil munkaviszonnyal rendelkező, dolgozó polgárok is egyre nehezebben jutnak megfizethető otthonhoz. Az önkormányzati bérlakásállomány szűk és leromlott, az uniós forrásból tervezett lakásprogramok pedig évek óta nem indultak el, miközben a minimálbérből egy egyszobás budapesti albérlet bérleti díja is alig fizethető ki. Misetics Bálint főváros lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója szerint tartós megoldást csak a köztulajdonú bérlakásszektor következetes, évtizedeken átívelő bővítése hozhat. A szakértő hangsúlyozta: a városnak nem eladnia, hanem gyarapítania kellene közösségi lakásvagyonát, és a megfizethető lakhatást alapvető városi infrastruktúraként kell kezelnie. A lakhatás és a bérlakások kérdése a Portfolio Property Investment Forum konferenciáján is fontos téma lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×