Infostart.hu
eur:
349.93
usd:
301.68
bux:
138556.05
2026. június 16. kedd Jusztin
Russia, Nefteyugansk - January 24, 2016: A view of oil field equipment. Tanks with oil owned oil company Rosneft.
Nyitókép: Leonid Eremeychuk/Getty Images

Ekkorát kaszál a helyzeten az orosz állami olajcég

Növelte kitermelését és nyereségét a többségében orosz állami tulajdonú olaj- és gázkitermelő Rosznyefty 2022 első félévében.

A társaság adózási utáni eredménye 13 százalékkal, 432 milliárd rubelre (7,22 milliárd dollár) emelkedett az év első hat hónapjában az előző év azonos időszakához képest.

Az orosz cégeket sújtó nyugati szankciók ellenére a kőolajkitermelés 5,7 százalékkal nőtt éves viszonylatban, a napi teljes szénhidrogén-termelés pedig 4,85 millió hordó olajegyenértű volt, amely 1,5 százalékkal magasabb a bázisidőszakhoz képest.

A termelés növekedése mellett a szigorú költséggazdálkodás segítette a működési eredmények javulását - közölte a pénzügyi jelentésben Igor Szecsin, a Rosznyefty elnöke, akit Vlagyimir Putyin elnök régi szövetségeseként tartanak számon.

A Rosznyefty közlése szerint a cég korábbi kisebbségi tulajdonosa, a British Petroleum (BP) a cég tavalyi, rekord nyeresége után a jóváhagyott 441 milliárd rubel (7,4 milliárd dollár) osztalék arányos részére jogosult.

A cég május végi közgyűlésén döntöttek arról, hogy a teljes nyereség felét kifizetik a részvényeseknek.

A Gazprom után a második legnagyobb, orosz állami kézben lévő vállalat a 2021-es évet rekord, 883 milliárd rubel (11,7 milliárd dollár) nyereséggel zárta. A nettó profit hatszoros növekedését a nyersanyagárak emelkedése és a pandémiát követő gazdasági fellendülés hajtotta.

A brit olajipari társaság - a világ hetedik legnagyobb olajcége éves árbevétele alapján - az Ukrajna elleni orosz inváziót követően jelentette be, hogy a londoni kormány nyomására felfüggeszti közös projektjeit a Rosznyefty céggel és megválik a társaságban lévő 19,75 százalékos tulajdonosi részesedésétől, véget vetve ezzel több mit három évtizedes együttműködésnek. Közlésük szerint 25,5 milliárd dollárnyi eszközértéket írtak le könyvükből.

Szecsin az osztalékfizetést jóváhagyó közgyűlési döntés után a júniusi Szentpétervári Gazdasági Fórumon közölte, hogy a tavalyi év után a BP-t megillető osztalékot külön pénzügyi számlára utalják. Az osztalék kifizetését az Oroszország által bevezetett tőkekiviteli korlátozások akadályozhatják, amit a nyugati szankciókra válaszul vezettek be.

A cégvezető a gazdasági fórumon azt mondta, hogy a brit olajóriás 2003 óta 36 milliárd dollár nyereséget ért el oroszországi működése alatt, 10 milliárd dolláros befektetés mellett.

A Rosznyefty a BP éves kitermelésének harmadát, valamint teljes olaj- és gázkészletének felét adta a háború kitörése előtti időszakban.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

A 301-es parcellánál tartott megemlékezés után az Országgyűlés is 1956-os hőseinkre emlékezett, Magyar Péter miniszterelnök tartott beszédet. Ezután az Országgyűlés tárgyal a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról, amelyben szó esik a vagyonnyilatkozatokról, a „kekvákról”, az egyetemekről és a közbeszerzésekről is. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
Beindulnak a lakáspiaci programok? - Könnyebben lehetne otthonhoz jutni Budapesten

Beindulnak a lakáspiaci programok? - Könnyebben lehetne otthonhoz jutni Budapesten

Budapest lakhatási válsága már nem csupán a legszegényebbeket sújtja: a lakásárak és bérleti díjak emelkedése miatt a stabil munkaviszonnyal rendelkező, dolgozó polgárok is egyre nehezebben jutnak megfizethető otthonhoz. Az önkormányzati bérlakásállomány szűk és leromlott, az uniós forrásból tervezett lakásprogramok pedig évek óta nem indultak el, miközben a minimálbérből egy egyszobás budapesti albérlet bérleti díja is alig fizethető ki. Misetics Bálint főváros lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója szerint tartós megoldást csak a köztulajdonú bérlakásszektor következetes, évtizedeken átívelő bővítése hozhat. A szakértő hangsúlyozta: a városnak nem eladnia, hanem gyarapítania kellene közösségi lakásvagyonát, és a megfizethető lakhatást alapvető városi infrastruktúraként kell kezelnie. A lakhatás és a bérlakások kérdése a Portfolio Property Investment Forum konferenciáján is fontos téma lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×