A mostani válságos helyzetben az államnak két feladata van az építési-beruházási ágazatban: egyrészt kezelnie kell a már elindított fejlesztéseket, másrészt meg kell határoznia azt, hogy miként alakítja a beruházások ütemezését – mondta az Építési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára a Portfolio Property Investment Forum nevű konferencián.

Csepreghy Nándor azonban beszélt arról is, hogy mennyibe kerül a rezsicsökkentés fenntartása is. Úgy fogalmazott a különböző társadalompolitikai intézkedések fenntartása érdekében

a Magyar Villamos Műveknek idén 1000 milliárdot, a 2023-as költségvetésben pedig 2000 milliárd forintot fognak biztosítani.

A lakossági energia kiszámítható, kalkulálható ár korlátaiból fakadóan, amit mindenképpen meg kívánnak tartani, ez ennyibe kerül a központi költségvetésben – fogalmazott.

Csepreghy Nándor úgy fogalmazott, a magyar állam beruházáspolitikája a hazai és az európai adófizetők forrásaira támaszkodik, egy szempontot azonban mindenképpen figyelembe kell venni: a kormányzat által 2010-ben meghatározott „testtartás” az ismert vitákhoz vezetett az Európai Bizottsággal. A kamatszint alakulása, elszállása a magyar állam esetében azt jelenti, hogy milyen közösségi forrásokat igényel, hogy 4 százalékon, vagy 8 és 12 százalékon van finanszírozva az ország. Egy 1 százalékpontos emelkedés ugyanis közel 1000 milliárd forintos lehetőséget csökkent, vagy ad hozzá a költségvetés mozgásteréhez – magyarázta.

Az államtitkár tájékoztatása szerint 10 ezer milliárd forintnyi fejlesztést kellett lekonszolidálni, ami miatt „kemény” döntéseket kellett hozni:

az egyik és legfontosabb az volt, hogy a magyar állam időlegesen felfüggeszti, újratervezi és szükség esetén, a lehetőségek időszakában újraindít különböző beruházásokat.

Összességében 270 döntés született beruházás lezárásokról, felfüggesztésekről, összességében 2100 milliárd forint értékben.

A felfüggesztett beruházásokat újratervezik és 2025-2026-ban újraindítják. A már megkezdett beruházásoknál viszont az az elv, hogy nem maradhat „torzó” – ez viszont 15-20 százalékos költségnövekedést jelent az állam számára.

A feladatok megvalósítását fogja segíteni az a keretjogszabály, amit várhatóan szeptember végén, október elején nyújtanak be az Országgyűlésnek. A tervezett megalkotásában több szakmai szervezet, köztük például az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a kamarák és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is részt vett. Az egyik fő elvként meg fog szűnni az a gyakorlat, hogy projektenként csak egy kivitelezői ajánlatot fogadnak el; legalább 4 érvényes ajánlatnak kell majd érkeznie ahhoz, hogy kiválasszák a kivitelezőt egy-egy beruházáshoz.

(Címlapképünk illusztráció.)