Infostart.hu
eur:
349.93
usd:
301.68
bux:
138556.05
2026. június 16. kedd Jusztin
Nyitókép: Pexels.com

A havidíjas mobilelőfizetések kerültek túlsúlyba az utóbbi nyolc évben

A lakosságnál az előfizetések és a hívások számában, illetve a percforgalom alakulásában is a havidíjas mobilelőfizetések kerültek túlsúlyba 2014-2021 között.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közlése alapján közel azonos hívásszám mellett az egy számlás előfizetésre jutó havi átlagos percforgalom, és a hívások átlagos hossza is több mint negyven százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. Ezzel szemben a feltöltőkártyás felhasználók 2021-ben 21 százalékkal kevesebb hívást kezdeményeztek havonta, mint nyolc évvel ezelőtt.

Feltehetően az ingyenes üzenettovábbítási lehetőségek elterjedése miatt esett vissza a feltöltőkártyás és a havidíjas mobiltelefon-használatban indított SMS-ek átlagos havi száma.

A lakossági vezetékestelefon-előfizetések száma a vizsgált első két évben nőtt ugyan, de csökkenő mértékben, majd 2017-ben, a DIGI adatszolgáltatásba való bekerülésével – egy egyszeri ugrást követően – stagnálni, majd enyhén csökkenni kezdett a megfigyelt időszak végére. A szegmensben drasztikusan visszaesett hívások száma a percforgalom szolidabb csökkenése mellett, ami az átlagos híváshossz közel 2,5 perccel való növekedését eredményezte.

Mindhárom típusú telefonhasználat esetén a saját hálózatba irányuló hívásforgalom a legjelentősebb, bár az utóbbi nyolc év alatt csökkenő arányú. Tavaly a vezetékes telefonról beszélők második legtöbb forgalmat jelentő hívásiránya a mobil hálózati, utána pedig a helyi, hálózaton kívüli.

A tájékoztatás szerint a belföldi hívásforgalomban a 2014 és 2021 közötti változásokat a szolgáltatók által az átlagos havi költségmutatóhoz benyújtott adatok alapján vizsgálták.

A hatóság 2012-ben dolgozta ki az Átlagos havi költségmutatót a felhasználók tájékoztatása és a fogyasztói tudatosság fokozása érdekében. A legnagyobb mobil- és vezetékestelefon-szolgáltatók, a Magyar Telekom, Yettel, Vodafone, DIGI és Invitel aktuálisan előfizethető díjcsomagjait alapul vevő mutatót a hatóság honlapján havi frissítéssel publikálják – idézték fel a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

A 301-es parcellánál tartott megemlékezés után az Országgyűlés is 1956-os hőseinkre emlékezett, Magyar Péter miniszterelnök tartott beszédet. Ezután az Országgyűlés tárgyal a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról, amelyben szó esik a vagyonnyilatkozatokról, a „kekvákról”, az egyetemekről és a közbeszerzésekről is. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
Beindulnak a lakáspiaci programok? - Könnyebben lehetne otthonhoz jutni Budapesten

Beindulnak a lakáspiaci programok? - Könnyebben lehetne otthonhoz jutni Budapesten

Budapest lakhatási válsága már nem csupán a legszegényebbeket sújtja: a lakásárak és bérleti díjak emelkedése miatt a stabil munkaviszonnyal rendelkező, dolgozó polgárok is egyre nehezebben jutnak megfizethető otthonhoz. Az önkormányzati bérlakásállomány szűk és leromlott, az uniós forrásból tervezett lakásprogramok pedig évek óta nem indultak el, miközben a minimálbérből egy egyszobás budapesti albérlet bérleti díja is alig fizethető ki. Misetics Bálint főváros lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója szerint tartós megoldást csak a köztulajdonú bérlakásszektor következetes, évtizedeken átívelő bővítése hozhat. A szakértő hangsúlyozta: a városnak nem eladnia, hanem gyarapítania kellene közösségi lakásvagyonát, és a megfizethető lakhatást alapvető városi infrastruktúraként kell kezelnie. A lakhatás és a bérlakások kérdése a Portfolio Property Investment Forum konferenciáján is fontos téma lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×