Infostart.hu
eur:
350.35
usd:
302.13
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
An old fashioned Bank sign on a building exterior.
Nyitókép: georgeclerk/Getty Images

Seregdi László: a magyar bankok válságállók

A 2008-as válság után új eszközökkel és szabályozókkal készültek fel a pénzintézetek a kockázatok kivédésére, a hazai és az európai bankok válságállósága jelentősen javult ennek köszönhetően, az elmúlt 10 évben. Egyebek közt erről beszélt az InfoRádiónak a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tanácsadója.

A bankrendszer működésének szabályozását mindig a válságok fejlesztik - kezdte nyilatkozatát Seregdi László. Ez volt a helyzet tulajdonképpen 2008-ban is, amikor egy nagyon jelentős, globális válság rázta meg a pénzügyi szektorokat.

Ezt követően, a szabályozó hatóságok olyan változtatásokat vezettek be, melyekkel meggátolhatják, hogy a jövőben hasonló válságok alakuljanak ki - magyarázta az MNB tanácsadója. Példaként említette, hogy kialakították a makroprudenciális felügyelet kereteit és létre hoztak egy olyan felügyeleti hatóságot, amely rendszerszinten figyeli a kockázatokat és próbálja azokat elhárítani.

Seregdi László ehhez hasonlóan jelentős lépésnek nevezet azt is, hogy a bankrendszerben szigorították a szavatolótőke szabályokat, bevezették a tőkeáttételi rátát, illetve a rendszerkockázatú bankoknak magasabb tőkekövetelményeket írtak elő.

Az MNB felügyeleti tanácsadója szerint az is lényeges változás, hogy 2008 óta jelentősen szigorodtak a bankok likviditására vonatkozó szabályok. Ennek értelmében olyan mutatószámokat kell teljesíteni, amik garantálják, hogy a pénzintézet folyamatosan fizetőképes maradjon.

A bank szakember ugyancsak kiemelte az úgynevezett hatósági, szanálási eszköztár bevezetését. Ennek az a célja, hogyha egy pénzintézet bajba kerül, akkor olyan szanálási eszközöket lehessen alkalmazni, amelyek biztosítják a bank további működését - nyilatkozta Seregdi László, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tanácsadója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.
Emelik az apaszabadság időtartamát: itt vannak a részletek

Emelik az apaszabadság időtartamát: itt vannak a részletek

A kormány három hétre emeli az apaszabadságot – jelentette be Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Parlamentben, válaszul Novák Előd kérdésére. A kabinet emellett összehangolná az apaszabadságot a CSED-del és a szülői szabadsággal, hogy a családok rugalmasan dönthessenek az otthon maradó szülő személyéről. Jelenleg Magyarországon az apák 10 munkanap szabadságra jogosultak a gyermek születését követően, amelyet legfeljebb két részletben vehetnek igénybe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×