Infostart.hu
eur:
382.08
usd:
327.81
bux:
0
2025. december 8. hétfő Mária
Vásárló az Aldi diszkontlánc I. kerületi, Mészáros utcai üzletében 2020. február 25-én. Továbbra is a részmunkaidős foglalkoztatási modellt alkalmazza az Aldi Magyarország, mert tapasztalataik szerint ez a legjobb megoldás a megfelelő létszámú munkaerő biztosítására. A diszkontlánc a februári adatok szerint mintegy 3800 dolgozót foglalkoztat 144 magyarországi üzletében és biatorbágyi központjában, de csak 10-20 százalékuk dolgozik teljes, heti 40 órás munkaidőben.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Egymillió forintba került a nem hatósági áras cukor az Aldiban

A hatósági árstop bevezetésének napján tartott ellenőrzést a fogyasztóvédelem, és egy pécsi Aldiban szabálytalanságot talált. A cég szerint csak tévedés történt, de a 10 forintos mulasztás sokkal többe került.

Egymillió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Baranya Megyei Kormányhivatal az Aldi Magyarországra, mert a kiskereskedelmi lánc egyik pécsi boltja megbukott a hatóság helyszíni szemléjén – írja a vg.hu.

Az eset még februárban történt, de csak most hétfőn vált ismertté, miután az elmarasztaló határozatot feltöltötték a fogyasztóvédelmi portálra.

A hatóság 2022. február 1-jén tartott ellenőrzést az egyes alapvető élelmiszerek hatósági ára kapcsán, illetve általánosan a hagyományos kereskedelmi egységekre vonatkozóan. A fogyasztóvédelem a pécsi Aldi üzletben azt rögzítette, hogy az egyik ismert márka kilós kiszerelésű kristálycukra 239 forintba került. Erről az üzletvezető azt mondta, hogy a termékek 2021. október 15-én alkalmazott eladási ára megegyezik az ellenőrzés napján fizetett összegekkel. Ez a dátum azért lényeges, mert a kormány döntése értelmében az érintett termékek árát úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet magasabb a 2021. október 15. napon alkalmazott árnál.

A hatóság adatszolgáltatásra szólította fel a vállalkozást, ami kiterjedt a 2021. október 15-én alkalmazott eladási árakra. Így derült ki, hogy az Aldi szóban forgó pécsi boltjában 2021. október 15-én 229 forint volt az ugyanilyen márkájú kilós kristálycukor. Tehát a kiskereskedelmi lánc az engedélyezett árnál 10 forinttal drágábban kínálta a terméket.

Az Aldi szerint nyilvánvaló adminisztratív tévedés történt, és két másik fajtájú kristálycukor 239 forintos árát szerepeltette tévedésből, mert ez „optikailag könnyen összetéveszthető volt” a 229 forintos árral. A cég a tévedés észlelése után haladéktalanul helyesbítette az árazást. A hiba nem volt jelentős: a helyszíni szemle napján 64 túlárazott kristálycukrot értékesítettek az üzletben.

A hatóság is leszögezte, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a jogsértés csak az ellenőrzés napján, néhány órán keresztül állt fenn, illetve a vállalkozás az eljárásban együttműködő volt. Ugyanakkor nem tekinthetett el attól, hogy az Aldi kereskedelmi tevékenységének gazdasági súlya meghatározó, és hogy a hatósági árak rendelkezésének betartása kiemelkedően fontos a magyar családok védelme szempontjából. Mindezt mérlegelve állapította meg az egymillió forintos bírságot.

Címlapról ajánljuk

Szakértő az autós szigorításokról: a kényszerítő eszközök alkalmazását nem lehet kifogásolni, ha nem lépik túl a határokat

Az államtitkár szerint a közúti közlekedési törvény módosításával egyszerűbbé válik a közlekedést zavaró és a biztonságot veszélyeztető járművek elszállíttatása, továbbá jóval hatékonyabbá válhat a közúti ellenőrzés is. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az InfoRádióban elmondta: a kényszerítés módja és szigorúsága leginkább attól függhet majd, hogy az adott személy mennyire áll ellen a rendőri intézkedésnek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) felmérése szerint a szellemitulajdon-védelemmel rendelkező európai vállalatok jelentős versenyelőnyt élveznek az erről nem gondoskodó versenytársaikkal szemben: átlagosan 23,8%-kal magasabb bevételt termelnek, illetve 22%-kal magasabb béreket is fizetnek. De hogy állnak ebben a versenyben a magyar vállalkozások, hol áll Magyarország az innovációs rangsorban? Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke szerint vannak területek, amelyeken az ország különösen jól teljesít – például a high-tech iparágak, orvostechnológiai vagy a gyógyszeripari fejlesztések – ugyanakkor még nem alakult ki annak a gyakorlata, hogy az egyetemi kutatók munkájuk eredményét a piacon próbálják meg hasznosítani. Ezért a hivatal létrehozta a "szabadalmi gyorsítósáv" szolgáltatását, amelynek segítségével 2 hónap alatt információt lehet kapni egy megoldás szabadalmazhatóságáról, 2026 szeptemberétől pedig szellemitulajdon-menedzsment mesterszak indul a Corvinuson, ahonnan olyan szakemberek kerülhetnek ki, akik segíthetnek a piaci szereplőknek gazdasági értéket teremteni az innováció jogi védelméből fakadó előnyökből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×