Keddi közleményük szerint a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) adónem megváltoztatását az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért előkészítetlennek és az ország versenyképessége szempontjából károsnak tartja, ezért javasolja, hogy a módosítások csak 2023. január 1-jén lépjenek életbe és addig a digitális gazdaság szereplőivel egyeztetve új, egyszerűsített adónem kerüljön kidolgozásra.

Az IVSZ azt javasolja a törvényhozóknak, hogy olyan módon alakítsák át a magyar adórendszert, hogy az képes legyen követni a hagyományos foglalkoztatási formák fellazulását, illetve az atipikus formák térnyerését. Egy, a jelenleginél rugalmasabb, a modern munkakörökhöz a jelenlegi, korábbi adónemeknél jobban igazodó rendszer a kormányzat fiskális bevételeinek növelésére irányuló jogos szándékát is elősegítené – közölte az IVSZ.

Összhangban azzal, amit Összefogás a digitális Magyarországért kiáltványában – különösen annak első, a digitális munkaerőpiacot értékelő pillérében – megfogalmazott, az IVSZ szerint szükség van egy adónemre, ami:

• egyszerű szabályok mentén stabil és kiszámítható,
• alacsony belépési küszöb mellett támogatja az atipikus munkavégzést (részmunkaidő, digitális nomád),
• adminisztrációja minden elemében digitalizált, átlátható és külső segítség nélkül is elvégezhető,
• vélt adóelőnyökért nem ösztönöz fiktív gazdasági cselekményekre,
• felfelé nyitott, így folyamatos átmenetet biztosít a komplexebb cégformák felé mind adminisztrációban, mint az összes adóteher változásában.

Úgy vélik, hogy Magyarország digitális fejlődését fenyegető egyik legfőbb korlátozó tényező az informatikai és digitális munkaerőhiány. A szaktárca, az IVSZ és a KIFÜ megbízásából készült átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés eredményei szerint a következő években a munkaerőpiac keresleti oldalán tovább bővül a magas szintű digitális felkészültséget igénylő munkahelyek aránya, amit a kínálati oldal nem képes követni, azaz tovább nő a munkaerőhiány. Az informatikus mérnökök és IT szakemberek esetében a hiány a legfrissebb felmérések szerint

két éven belül a 26 ezer fő lesz.

Mint olvasható, az IVSZ tagvállalatainak visszajelzései alapján a pandémia alatt széles körben elterjedt a távmunka lehetősége az informatikai és digitális munkakörökben dolgozó munkavállalók körében, megnyitva a kaput az atipikus foglalkoztatási formák előtt. Részben ennek hatására terjednek az atipikus foglalkoztatási formák: egyre több ilyen szakember dolgozik digitális nomádként, szabadúszóként egyszerre több hazai vagy külföldi megrendelőnek, és a teljes vagy hibrid home office munkarend is általánossá vált.

Az egyébként is súlyos munkaerőhiánnyal küzdő magyar digitális gazdaság (és ezzel a nemzetgazdaság) versenyképességét súlyosan fenyegeti, ha bármilyen megfontolásból az eddiginél is több digitális és informatikus szakember dönt a magasabb fizetéssel kecsegtető külföldi munkavállalás mellett – akár tényleges kiköltözéssel (amely esetben a magasabb jövedelmét nem itthon költi el), akár távmunkában vagy digitális nomádként (amely esetben legalább a fogyasztása itthon marad, ám munkaereje nem a hazai piacot erősíti).

Nem csupán az informatikusok külföldre költözése jelenti az egyetlen veszélyt: az IVSZ tapasztalatai alapján a hazai kkv-k technológiai fejlődését számos olyan tanácsadó, szabadúszó IT-szakember segíti, akik a katáról más adónemre áttérve drágábban tudják csak kínálni szolgáltatásaikat az egyébként is hagyományosan árérzékeny, és a DESI-index alapján a digitalizáció terén súlyos lemaradásokkal küzdő magyar kkv-szektornak. Így

egy rugalmasabb adónem hiánya jelentősen visszavetheti a magyar gazdaság gerincét alkotó kkv-k modernizációját,

amely jelentős hatással bírhat a hazai versenyképességre is – teszik hozzá.

Az atipikus digitális vállalkozókat, vállalkozásokat is képviselő IVSZ kész azonnali egyeztetésre a módosításokról, hogy az adórendszer átalakítása ne vesse vissza Magyarország technológiai fejlődését.