A kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló, a Pénzügyminisztérium által hétfőn benyújtott új, jelentős szigorításokat tartalmazó törvényjavaslat vitáját tartották a napirend előtti felszólalások után kedden az Országgyűlésben. Mint arról beszámoltunk, szakértők szerint a katások kétharmada kieshet az adó hatálya alól, amelynek új szabályait még Parragh László MKIK-elnök is elég "erőteljesnek" tartja.
A kata új szabályozása a kormány szándékai szerint megőrzi az adónem eddigi pozitívumait, bezárja viszont azokat a kiskapukat, amelyek a jogalkotói szándékkal ellentétes magatartást váltottak ki az adózóknál - mondta kedden Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. Expozéjában kiemelte: a javaslat célja, hogy olyan törvényi szabályokat alakítson ki, amelyek megőrizve a kisadózó vállalkozások tételes adójának eredményeit, biztosítják, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva.
Azt mondta, az adómérték és adminisztrációs terhek csökkentése mellett az adónem célja a gazdaság kifehérítése a kisvállalkozói tevékenységből származó jövedelmek legalizálásán keresztül.
Illés Boglárka (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója arról beszélt, hogy 2020-ra már az összes katás mintegy 40 százalékát tették ki a korábban alkalmazásban állók. Hozzátette: a 2021-ben bevezetett szigorítások következtében a bújtatott foglalkoztatás megnehezült ugyan, de a jelenség továbbra sem szűnt meg, és a munkaviszonyból érkezők egyre nagyobb mértékű térnyerése komoly versenyképességi hátrányt jelent azon munkáltatók számára, akik jogkövető módon, munkaviszonyban alkalmaznak szakembereket. A kormányoldali tagok támogatták az előterjesztést.
Gréczy Zsolt (DK) a bizottsági kisebbségi véleményének előadója ugyanakkor azt közölte: az ellenzék egységesen elutasítja a törvényjavaslatot. Arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza az előterjesztést, kezdjen érdemi egyeztetést és az új szabályok szeptember 1-jei bevezetésével ne szabjon betarthatatlan határidőket nyár közepén több százezer magyar családnak és vállalkozásnak. A politikus felhívta a figyelmet arra: már több ezren tiltakoznak a törvényjavaslat ellen a Kossuth téren (közben a Margit hidat lezárták a tüntetők és az Erzsébet híd egyik sávját is elfoglalták - a megmozdulás kezdetéről itt írtunk, a későbbiekről ebben a frissülő tudósításban).
Varju László, a DK vezérszónoka a javaslat visszavonását követelte és kijelentette, hogy a párt az Alkotmánybírósághoz fordul, mert alaptörvény-ellenesnek tartja a szabályozást.
Nacsa Lőrinc (KDNP) bírálta a Varju László (DK) által elmondottakat, és olyan intézkedéseket elevenített fel, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként szűk határidőkkel emelt adókat jelentős mértékben. Felidézte, hogy az ellenzék 2012-ben nem támogatta a katát, számos képviselő és az MSZP is nemmel szavazott.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) így foglalta össze pártja követelését: szüntessék meg szakmacsoportok vagy az önkormányzatok vegzálását, mert az a feketegazdaság felé viszi a folyamatokat. Célzott ellenőrzésekkel számolják fel a visszaéléseket azoknál a cégeknél, ahol túl sok a katás. Továbbra is lehessen nyugdíj mellett vagy mellékfoglalkozásként katázni, de ha mégis változtatnának, azt január 1-jétől tegyék meg. Életszerűtlennek nevezte az előterjesztést, amely teljes szakmacsoportok életével játszik.
Orosz Anna, a Momentum vezérszónoka felszólította a kormányt, hogy hagyják békén a kisvállalkozókat. Követelte, hogy a kisvállalkozók továbbra is számlázhassanak cégeknek, valamint, hogy adóév közben ne változtassanak az adózás szabályain. Azt is mondta, a Fidesz-kormánynak 10 éve volt javítani, igazságosabbá tenni ezt az adónemet, ehelyett most eltörlik az egészet, minden kisvállalkozó katást a szakadék szélére sodorva.
Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka kérkedőnek, pofátlannak és pökhendinek nevezte azt az eljárást, hogy másfél nap alatt "átverik" a javaslatot az Országgyűlésen, három órát adva a módosító javaslatok benyújtására. Kitért arra is, az új szabályozás teljesen életszerűtlen helyzetet teremt. Példaként említette, hogy a vízvezeték-szerelőnek, mielőtt kimegy egy társasházba, ahol ömlik a víz, ki kell derítenie, hogy a probléma forrása egy lakás vagy egy közös helyiség, hiszen ettől függ majd, hogy adhat-e számlát és kimehet-e a hibát elhárítani. Gyávaságnak nevezte, hogy - mivel a Fidesz fél tőlük - a taxisokat kivették a javaslatból.
Apáti István (Mi Hazánk) cinikusnak nevezte, hogy a kormány a lehetőségek tárházának megnyitásaként beszél a javaslatról, mondván, 50 százalékkal növelik a katások bevételi határát, miközben az adó változatlan marad. Valójában szeptember elsejétől sokkal kevesebben fogják tudni igénybe venni a kedvezményes, egyszerű adózást. Azt mondta: jelenleg 460 ezren adóznak a kata szabályai szerint, ebből 426 ezer egyéni vállalkozó van, 108 ezren mellékállásban katáznak. Csak ezzel a 108 ezer emberrel számolva, egy katás vállalkozóhoz átlagosan négy eltartottat számolva - beleértve magát a vállalkozót is -, ez 400-500 ezer magyar embert érint. Arról is beszélt, a kormány ahelyett, hogy "szelektív gyomirtást" végzett volna a katás visszaélések megszüntetésére, totális gyomirtást hajtott végre.
Mellár Tamás (Párbeszéd) azt mondta, eddig értette, hogy a Fidesz miért tesz valamit, még ha nem is értett egyet azoknak a tetteknek céljaival. A mostani törvényjavaslat azonban minden szempontból kifejezetten káros, nemcsak az ország, de a Fidesz és a kormány számára is - jelentette ki. A kabinet megfeledkezik arról, hogy néhány napja megígérte az EU-nak, hogy azután megfelelő egyeztetést folytat a törvényjavaslatokról és időt hagy, hogy az érintettek fel tudjanak készülni a változásokra - emelte ki.
Csárdi Antal (LMP) kijelentette, hogy az indoklás és az előterjesztői expozé is hazugságokkal van teletűzdelve. A Fidesz-KDNP hétfőn is tűzzel-vassal küzdött a multinacionális cégek globális minimumadója ellen - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a javaslat hathetes felkészülési időt biztosít az adóalanyoknak arra, hogy alkalmazkodjanak az új szabályokhoz. A katás vállalkozóknak a nyáron az lesz a feladatuk, hogy könyvelőt keressenek, gazdasági stratégiát gyártsanak és újragondolják a teljes működésüket - érvelt.
Képviselői felszólalások
Komáromi Zoltán (DK) arról beszélt, hogy az Országgyűlésnek azért kell hoznia törvényeket, hogy azzal megkönnyítse az emberek életét. Ez a javaslat azonban megrendítette azt a meggyőződését, hogy a törvények az emberek, az ország érdekét szolgálják - jelentette ki. Kifogásolta, hogy a taxisok mellett nem jelentenek kivételt az üzemorvosok - vállalkozó háziorvosok -, akik legtöbbször katásként végzik a tevékenységüket és akikkel általában kisvállalkozások szerződnek.
Apáti István (Mi Hazánk) kiemelte: az előterjesztő szerint bizonyára azért kedvező a javaslat időzítése, mert azt gondolta, a nyár miatt nem lesz ellenállás, de a most kibontakozó tüntetés nem ezt mutatja. A lehető legrosszabb döntést hozták, hiszen alig múlt el a járvány, a szomszédban háború dúl, és ilyen időszakban nem kellene bántani a vállalkozókat, akik segítség nélkül biztosítják a saját és családjuk megélhetését - vélekedett.
Kanász-Nagy Máté (LMP) úgy látja, ez kiszolgáltatott, függő helyzetet teremt, és ahogy a nagy autógyáraknak leáldozik, úgy a magyar gazdaság is lejtmenetbe kapcsol. Ehelyett szükség lenne a kis- és középvállalkozások támogatására, valamint zöld megoldásokat kellene bevezetni - mondta.
Hiller István (MSZP) közölte: a művészeket különösen rosszul érintette a járvány, nem tudtak bevételre szert tenni, és közülük jó néhányan most azért tüntetnek, mert adózni akarnak. Kiemelte: tudja, a frakciófegyelem mit vár el a kormánypárti képviselőktől, de ezt a javaslatot vissza kellene vonni.
A fideszes Illés Boglárka arra kérte az ellenzéket, hogy a tényleges kisadózókat támogassák, és tegyék lehetővé, hogy 18 millió forintos értékhatárig legyen lehetőségük a katát választani. Úgy vélte: a kiva és a tételes átalányadózás is megfelelő lehetőséget tudnak nyújtani a kata helyett. Arról is beszélt: egy olyan helyzet állt elő, hogy a munkáltatók a munkavállalókat egyértelműen a kata irányába terelik, így viszont a nyugdíjellátásuk jelentős mértékben csökkenne. Szerinte a javaslat a célja éppen az, hogy ezt elkerüljék.
Dávid Ferenc (DK) azt kifogásolta, hogy a kormány sem a munkaadókkal, sem a munkavállalók érdekképviseletivel nem egyeztetett, hanem annak az iparkamarának kérte ki a véleményét, amely vakon végrehajtja a kormány elképzeléseit. Azzal vádolta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, Parragh Lászlót, hogy "merényletet" követett el a kisvállalkozók ellen. Felvetette: a taxisok azért kaphattak kivételt az új szabályok alól, mert az egyik legnagyobb budapesti taxistárság elnöke a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Keresztes László Lóránt (LMP) a kormánypártok vezérszónokaitól azt kérdezte, miért egyeztetés nélkül nyújtották be a javaslatot, illetve tudtak-e erről előre, eltitkolták-e ezt a tervet a választók elől. Szerinte a kormány körömszakadtáig védi a multinacionális cégeket, és a jelenlegi súlyos gazdasági és a társadalmi válság közepette százezreket hoz kilátástalan helyzetbe. Szerinte ebben a helyzetben az lenne a megoldás, ha Orbán Viktor miniszterelnök tartana egy rövid videós bejelentkezést, amiben a kata-szabályozás visszavonására utasítaná a pénzügyminisztert.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra szólította fel a kabinetet, hogy egy órán belül vonja vissza az előterjesztést, illetve tegye egyértelművé, hogy az egészségügyi dolgozók mentesülnek a módosítás alól.
Varju László (DK) arról beszélt: órák óta tüntetnek Budapesten azok az emberek, amiknek a megélhetését teszi tönkre a kormány.
Tóth Endre (Momentum) azzal vádolta a kormányt, hogy "adóparadicsomot" hozott létre a multicégek számára, de "adópoklot" akar teremteni a kisvállalkozóknak. Úgy fogalmazott: a multicégeket a magyar adóparadicsom kapujában "Szijjártó Szent Péter" várja adókedvezményekkel és rekordalacsony társasági adóval, míg a kisvállalkozókat az "adópokol kénköves bugyraiba" készül vetni a kormány, ahol Varga Mihály és a Parragh László "szurkálja őket vasvillájukkal", a céges számlázás tilalmával és a szeptemberi átállási határidővel.
Az elnöklő Latorcai János (KDNP) felszólalása után arra kérte a képviselőt, hogy egyházi kifejezésekkel a jövőben ne viccelődjön.