Infostart.hu
eur:
378.52
usd:
320.89
bux:
129185.28
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 12-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Össztűz zúdult a katára az Országgyűlésben

A kormány szerint viszont az új javaslattal megmaradnak a kata pozitívumai, miközben bezárulnak a kiskapuk.

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló, a Pénzügyminisztérium által hétfőn benyújtott új, jelentős szigorításokat tartalmazó törvényjavaslat vitáját tartották a napirend előtti felszólalások után kedden az Országgyűlésben. Mint arról beszámoltunk, szakértők szerint a katások kétharmada kieshet az adó hatálya alól, amelynek új szabályait még Parragh László MKIK-elnök is elég "erőteljesnek" tartja.

A kata új szabályozása a kormány szándékai szerint megőrzi az adónem eddigi pozitívumait, bezárja viszont azokat a kiskapukat, amelyek a jogalkotói szándékkal ellentétes magatartást váltottak ki az adózóknál - mondta kedden Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. Expozéjában kiemelte: a javaslat célja, hogy olyan törvényi szabályokat alakítson ki, amelyek megőrizve a kisadózó vállalkozások tételes adójának eredményeit, biztosítják, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva.

Azt mondta, az adómérték és adminisztrációs terhek csökkentése mellett az adónem célja a gazdaság kifehérítése a kisvállalkozói tevékenységből származó jövedelmek legalizálásán keresztül.

Illés Boglárka (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója arról beszélt, hogy 2020-ra már az összes katás mintegy 40 százalékát tették ki a korábban alkalmazásban állók. Hozzátette: a 2021-ben bevezetett szigorítások következtében a bújtatott foglalkoztatás megnehezült ugyan, de a jelenség továbbra sem szűnt meg, és a munkaviszonyból érkezők egyre nagyobb mértékű térnyerése komoly versenyképességi hátrányt jelent azon munkáltatók számára, akik jogkövető módon, munkaviszonyban alkalmaznak szakembereket. A kormányoldali tagok támogatták az előterjesztést.

Gréczy Zsolt (DK) a bizottsági kisebbségi véleményének előadója ugyanakkor azt közölte: az ellenzék egységesen elutasítja a törvényjavaslatot. Arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza az előterjesztést, kezdjen érdemi egyeztetést és az új szabályok szeptember 1-jei bevezetésével ne szabjon betarthatatlan határidőket nyár közepén több százezer magyar családnak és vállalkozásnak. A politikus felhívta a figyelmet arra: már több ezren tiltakoznak a törvényjavaslat ellen a Kossuth téren (közben a Margit hidat lezárták a tüntetők és az Erzsébet híd egyik sávját is elfoglalták - a megmozdulás kezdetéről itt írtunk, a későbbiekről ebben a frissülő tudósításban).

Varju László, a DK vezérszónoka a javaslat visszavonását követelte és kijelentette, hogy a párt az Alkotmánybírósághoz fordul, mert alaptörvény-ellenesnek tartja a szabályozást.

Nacsa Lőrinc (KDNP) bírálta a Varju László (DK) által elmondottakat, és olyan intézkedéseket elevenített fel, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként szűk határidőkkel emelt adókat jelentős mértékben. Felidézte, hogy az ellenzék 2012-ben nem támogatta a katát, számos képviselő és az MSZP is nemmel szavazott.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) így foglalta össze pártja követelését: szüntessék meg szakmacsoportok vagy az önkormányzatok vegzálását, mert az a feketegazdaság felé viszi a folyamatokat. Célzott ellenőrzésekkel számolják fel a visszaéléseket azoknál a cégeknél, ahol túl sok a katás. Továbbra is lehessen nyugdíj mellett vagy mellékfoglalkozásként katázni, de ha mégis változtatnának, azt január 1-jétől tegyék meg. Életszerűtlennek nevezte az előterjesztést, amely teljes szakmacsoportok életével játszik.

Orosz Anna, a Momentum vezérszónoka felszólította a kormányt, hogy hagyják békén a kisvállalkozókat. Követelte, hogy a kisvállalkozók továbbra is számlázhassanak cégeknek, valamint, hogy adóév közben ne változtassanak az adózás szabályain. Azt is mondta, a Fidesz-kormánynak 10 éve volt javítani, igazságosabbá tenni ezt az adónemet, ehelyett most eltörlik az egészet, minden kisvállalkozó katást a szakadék szélére sodorva.

Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka kérkedőnek, pofátlannak és pökhendinek nevezte azt az eljárást, hogy másfél nap alatt "átverik" a javaslatot az Országgyűlésen, három órát adva a módosító javaslatok benyújtására. Kitért arra is, az új szabályozás teljesen életszerűtlen helyzetet teremt. Példaként említette, hogy a vízvezeték-szerelőnek, mielőtt kimegy egy társasházba, ahol ömlik a víz, ki kell derítenie, hogy a probléma forrása egy lakás vagy egy közös helyiség, hiszen ettől függ majd, hogy adhat-e számlát és kimehet-e a hibát elhárítani. Gyávaságnak nevezte, hogy - mivel a Fidesz fél tőlük - a taxisokat kivették a javaslatból.

Apáti István (Mi Hazánk) cinikusnak nevezte, hogy a kormány a lehetőségek tárházának megnyitásaként beszél a javaslatról, mondván, 50 százalékkal növelik a katások bevételi határát, miközben az adó változatlan marad. Valójában szeptember elsejétől sokkal kevesebben fogják tudni igénybe venni a kedvezményes, egyszerű adózást. Azt mondta: jelenleg 460 ezren adóznak a kata szabályai szerint, ebből 426 ezer egyéni vállalkozó van, 108 ezren mellékállásban katáznak. Csak ezzel a 108 ezer emberrel számolva, egy katás vállalkozóhoz átlagosan négy eltartottat számolva - beleértve magát a vállalkozót is -, ez 400-500 ezer magyar embert érint. Arról is beszélt, a kormány ahelyett, hogy "szelektív gyomirtást" végzett volna a katás visszaélések megszüntetésére, totális gyomirtást hajtott végre.

Mellár Tamás (Párbeszéd) azt mondta, eddig értette, hogy a Fidesz miért tesz valamit, még ha nem is értett egyet azoknak a tetteknek céljaival. A mostani törvényjavaslat azonban minden szempontból kifejezetten káros, nemcsak az ország, de a Fidesz és a kormány számára is - jelentette ki. A kabinet megfeledkezik arról, hogy néhány napja megígérte az EU-nak, hogy azután megfelelő egyeztetést folytat a törvényjavaslatokról és időt hagy, hogy az érintettek fel tudjanak készülni a változásokra - emelte ki.

Csárdi Antal (LMP) kijelentette, hogy az indoklás és az előterjesztői expozé is hazugságokkal van teletűzdelve. A Fidesz-KDNP hétfőn is tűzzel-vassal küzdött a multinacionális cégek globális minimumadója ellen - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a javaslat hathetes felkészülési időt biztosít az adóalanyoknak arra, hogy alkalmazkodjanak az új szabályokhoz. A katás vállalkozóknak a nyáron az lesz a feladatuk, hogy könyvelőt keressenek, gazdasági stratégiát gyártsanak és újragondolják a teljes működésüket - érvelt.

Képviselői felszólalások

Komáromi Zoltán (DK) arról beszélt, hogy az Országgyűlésnek azért kell hoznia törvényeket, hogy azzal megkönnyítse az emberek életét. Ez a javaslat azonban megrendítette azt a meggyőződését, hogy a törvények az emberek, az ország érdekét szolgálják - jelentette ki. Kifogásolta, hogy a taxisok mellett nem jelentenek kivételt az üzemorvosok - vállalkozó háziorvosok -, akik legtöbbször katásként végzik a tevékenységüket és akikkel általában kisvállalkozások szerződnek.

Apáti István (Mi Hazánk) kiemelte: az előterjesztő szerint bizonyára azért kedvező a javaslat időzítése, mert azt gondolta, a nyár miatt nem lesz ellenállás, de a most kibontakozó tüntetés nem ezt mutatja. A lehető legrosszabb döntést hozták, hiszen alig múlt el a járvány, a szomszédban háború dúl, és ilyen időszakban nem kellene bántani a vállalkozókat, akik segítség nélkül biztosítják a saját és családjuk megélhetését - vélekedett.

Kanász-Nagy Máté (LMP) úgy látja, ez kiszolgáltatott, függő helyzetet teremt, és ahogy a nagy autógyáraknak leáldozik, úgy a magyar gazdaság is lejtmenetbe kapcsol. Ehelyett szükség lenne a kis- és középvállalkozások támogatására, valamint zöld megoldásokat kellene bevezetni - mondta.

Hiller István (MSZP) közölte: a művészeket különösen rosszul érintette a járvány, nem tudtak bevételre szert tenni, és közülük jó néhányan most azért tüntetnek, mert adózni akarnak. Kiemelte: tudja, a frakciófegyelem mit vár el a kormánypárti képviselőktől, de ezt a javaslatot vissza kellene vonni.

A fideszes Illés Boglárka arra kérte az ellenzéket, hogy a tényleges kisadózókat támogassák, és tegyék lehetővé, hogy 18 millió forintos értékhatárig legyen lehetőségük a katát választani. Úgy vélte: a kiva és a tételes átalányadózás is megfelelő lehetőséget tudnak nyújtani a kata helyett. Arról is beszélt: egy olyan helyzet állt elő, hogy a munkáltatók a munkavállalókat egyértelműen a kata irányába terelik, így viszont a nyugdíjellátásuk jelentős mértékben csökkenne. Szerinte a javaslat a célja éppen az, hogy ezt elkerüljék.

Dávid Ferenc (DK) azt kifogásolta, hogy a kormány sem a munkaadókkal, sem a munkavállalók érdekképviseletivel nem egyeztetett, hanem annak az iparkamarának kérte ki a véleményét, amely vakon végrehajtja a kormány elképzeléseit. Azzal vádolta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, Parragh Lászlót, hogy "merényletet" követett el a kisvállalkozók ellen. Felvetette: a taxisok azért kaphattak kivételt az új szabályok alól, mert az egyik legnagyobb budapesti taxistárság elnöke a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Keresztes László Lóránt (LMP) a kormánypártok vezérszónokaitól azt kérdezte, miért egyeztetés nélkül nyújtották be a javaslatot, illetve tudtak-e erről előre, eltitkolták-e ezt a tervet a választók elől. Szerinte a kormány körömszakadtáig védi a multinacionális cégeket, és a jelenlegi súlyos gazdasági és a társadalmi válság közepette százezreket hoz kilátástalan helyzetbe. Szerinte ebben a helyzetben az lenne a megoldás, ha Orbán Viktor miniszterelnök tartana egy rövid videós bejelentkezést, amiben a kata-szabályozás visszavonására utasítaná a pénzügyminisztert.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra szólította fel a kabinetet, hogy egy órán belül vonja vissza az előterjesztést, illetve tegye egyértelművé, hogy az egészségügyi dolgozók mentesülnek a módosítás alól.

Varju László (DK) arról beszélt: órák óta tüntetnek Budapesten azok az emberek, amiknek a megélhetését teszi tönkre a kormány.

Tóth Endre (Momentum) azzal vádolta a kormányt, hogy "adóparadicsomot" hozott létre a multicégek számára, de "adópoklot" akar teremteni a kisvállalkozóknak. Úgy fogalmazott: a multicégeket a magyar adóparadicsom kapujában "Szijjártó Szent Péter" várja adókedvezményekkel és rekordalacsony társasági adóval, míg a kisvállalkozókat az "adópokol kénköves bugyraiba" készül vetni a kormány, ahol Varga Mihály és a Parragh László "szurkálja őket vasvillájukkal", a céges számlázás tilalmával és a szeptemberi átállási határidővel.

Az elnöklő Latorcai János (KDNP) felszólalása után arra kérte a képviselőt, hogy egyházi kifejezésekkel a jövőben ne viccelődjön.

Címlapról ajánljuk
Faragó Tamás a női vízilabda-Eb-ezüstről: „a világbajnokot és az olimpiai bajnokot megelőzve lett most második a csapat”
Értékelés

Faragó Tamás a női vízilabda-Eb-ezüstről: „a világbajnokot és az olimpiai bajnokot megelőzve lett most második a csapat”

Ezüstérmes lett a magyar női vízilabda-válogatott a Madeirán rendezett Európa-bajnokságon. Az InfoRádió Faragó Tamás olimpiai bajnok vízilabdázót, a női csapat korábbi szövetségi kapitányát kérte értékelésre. Szerinte spirituális tudás kell egy döntő megnyeréséhez, de a női válogatott az elmúlt három világversenyen döntőt játszott, a fiatalok pedig már nyertek is ifjúsági játékosokként.

Orbán Viktor péntek reggel: átállítjuk a gazdaságot családalapú működésre

A miniszterelnök szerint Brüsszelben „epét hánynak a 14. havi nyugdíjtól”, a magyar kormány viszont akkor sem adja ezt a pénzt sem a multicégeknek, sem Brüsszelnek, sem Kijevnek. Nyilatkozott Donald Trump lehetséges budapesti útjáról és a befektetők véleményéről is az 5 százalékos GDP-arányos hiánnyal kapcsolatban. Szerinte aki azt mondja, orosz gáz vagy olaj nélkül fenntartható a rezsicsökkentés, az hazudik.
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Merényletet követtek el a hírhedt orosz kémfőnök ellen, masszív támadás sújtotta Oroszországot – Háborús híreink pénteken

Merényletet követtek el a hírhedt orosz kémfőnök ellen, masszív támadás sújtotta Oroszországot – Háborús híreink pénteken

Ismeretlen támadó több lövést adott le Vlagyimir Alekszejev altábornagyra, az orosz katonai hírszerzés vezetőjének első helyettesére Moszkvában péntek reggel. Alekszejevet vádolják a 2016-os amerikai választásokba való beavatkozás, illetve a Szergej Szkripal elleni merénylet megtervezésével is, de a Jevgenyij Prigozsin-féle Wagner-lázadás idején is fontos szerepet játszott. Abu Dzabiban csütörtökön véget ért az orosz, ukrán és amerikai részvétellel tartott béketárgyalások második köre. Áttörő eredményt most sem sikerült elérni, de megállapodtak 314 hadifogoly cseréjében, illetve a megbeszélések folytatásában. Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója szerint péntekre virradóra az ukránok több rakétával támadták a régió központját, Belgorod városát, ahol súlyos károk keletkeztek. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×