Infostart.hu
eur:
367.67
usd:
335.35
bux:
144868.62
2026. november 18. szerda Jenő
Industrial equipment (pipes, manometer/pressure gauge, levers, faucets, indicators) in a natural gas compressor station.
Nyitókép: CatEyePerspective/Getty Images

Egyre nagyobb az esély az európai recesszióra

A fő rizikófaktor az orosz gázszállítások leállítása londoni elemzők szerint.

Londoni makrogazdasági elemzők becslése szerint az orosz földgázszállítások leállásának növekvő kockázata miatt immár 40 százalék körüli az esélye annak, hogy az európai gazdaság az idén recesszióba kerül.

Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) tanulmánya szerint az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdete óta egyértelműen érzékelhető az a fenyegetés, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az energiaexportot fegyverként használhatja az ukrán ellenállást támogató nyugati országok ellen.

A cég szerint ha az orosz földgázszállítások valóban elapadnak, az európai kormányok

először nem a háztartások, hanem az ipari létesítmények ellátását függesztenék fel.

Ennek tovagyűrűző makrogazdasági hatása így attól függ, hogy az adott gazdaságok milyen arányban használnak földgázt az ipari termeléshez.

Németországban például tavaly az ipar használta fel a teljes földgázfogyasztás 37 százalékát. Ez jóval magasabb arány, mint Olaszországban vagy Nagy-Britanniában, e két országban ugyanis 25, illetve 23 százalék volt az ipar részesedése a földgázfelhasználásból 2021-ben - áll a CEBR tanulmányában.

A ház londoni elemzői szerint azonban e különbségek ellenére egyértelműnek tűnik, hogy ha Európában földgázhiány alakul ki, annak következménye csaknem bizonyosan súlyos recesszió lenne, tekintettel az ellátási hálózatok magas szinten integrált jellegére.

A CEBR elemzői felidézik, hogy Németországban több kutatóintézet legutóbbi közös becslésében 20 százalékra tette a földgázhiány kialakulásának esélyét.

Európai szempontból tekintve azonban a recesszió kockázatát ennél magasabbra kell taksálni, tekintettel arra, hogy a legtöbb közép- és kelet-európai ország még nagyobb mértékben függ az orosz földgázszállításoktól, mint Németország - áll a CEBR hétfői elemzésében.

A ház szerint mindezt tetézi, hogy

a feszes földgázellátási helyzet növeli az inflációs nyomást,

és az emelkedő energiaárak még nagyobb részt hasítanak ki a háztartások adózás és járuléklevonások után megmaradó, szabadon rendelkezésre álló jövedelmi hányadából.

A CEBR londoni elemzői közölték: mindezt egybevetve

40 százalék körüli esélyt adnak arra, hogy az európai gazdaság az idei télen recesszióba kerül.

Az orosz földgázszállítás leállásának európai gazdasági kockázataira más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet legutóbbi elemzéseikben.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő minapi tanulmányában közölte: nem tartozik alapeseti előrejelzései közé a hirtelen orosz földgázexport-stop, de ennek kockázata fennáll, és a nagy makrogazdasági sokk, amely egy ilyen fejleményből eredne, alacsonyabb ütemű, sok esetben negatív gazdasági növekedést okozna mindenekelőtt a közép- és kelet-európai térségben.

A Fitch iparági elemzői hangsúlyozták: becslésük szerint három évnél hosszabb időbe telne, mire az Európai Unió pótolni tudná az orosz földgázt a szállítások teljes leállása esetén, és ha az orosz export télen állna le, az a földgázfelhasználás szinte azonnali és széles körű adagolását tenné szükségessé az uniós országokban.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×