eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Sunrise@dawn Photography/Getty Images

A halastavak kiszáradóban, a halászok elvérzőben Magyarországon

Az aszály miatt súlyos vízhiánnyal küzdenek a magyarországi halastavak – mondja a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője.

„Nagyon ritka az, hogy egy halastó esetében aszálykárról beszélhetünk, most mégis ez van” – kezdte Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője. Elmondása szerint a Dunántúl, különösen annak déli része „katasztrofális” állapotban van, ahol egész egyszerűen nem teltek föl a tavak. Ugyanis, az elmúlt két év csapadékmentes tele miatt a talajvíz is mélyen visszahúzódott, és emiatt – a villámárvizek kivételével – minden nedvességet azonnal elnyel a „forró és szomjas” talaj.

Hogy van-e lehetőség a vízpótlásra, a szóvivő röviden azt mondta: nincs. Lévai Ferenc emiatt úgy véli, hogy Magyarországnak a legsürgetőbben kezelt témái között kellene szerepelnie a víz visszatartás kérdésének, ugyanis

20 százalékkal több víz távozik az országból, mint amennyi beérkezik, amit elmondhatatlanul nagy luxusnak tart.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai halastavak, amelyek zöme mintegy száz éve épült, nagyságrendélileg 350 millió köbméter vizet lennének képesek tartalékolni – ha ki lenne kotorva a hordalékuk rendesen és föl tudnának telni vízzel.

Lévai Ferenc megjegyezte, a Tiszántúlon jobb a helyzet, ott ugyanis a 60-as, 70-es években hatalmas öntözőrendszereket építettek. Noha a tiszai vízhiány is érezteti a hatását, közel sem olyan vészes, mint a dunántúli – tette hozzá.

A szóvivő kiemelte, nagyon fontos lenne a halastavak és a rájuk csatlakozó csatornarendszerek kotrása – az ebből származó rengeteg iszap egyébként talajjavítóként lenne hasznosítható más területeken –, és így a víztározói kapacitások megnövelése, hogy amikor végre van víz, legyen azt hol befogadni. Annál is inkább, mert a száraz évszakok egyre gyakoribbá, tartósabbá válhatnak. Lévai Ferenc félőnek tartja, hogy a magyar halászat – ami az extenzív tógazdasági haltermelést illeti –, olyan válságban van, hogy

a halászok 20-30 százaléka el fog vérezni.

Mint mondta, a halászatban az olyan fogalmak, mint aszálykár, kompenzáció, terület- vagy állatalapú támogatás, ismeretlenek.

„A halászat a szegény legénye, a sutba vetett szerencsétlenje ennek az egész ágazatnak” – fogalmazott Lévai Ferenc, nyomatékosítva, hogy a 26 ezer hektárnyi halastavak egyetlen fillér állami támogatást sem kapnak, miközben a gazdák kimerültek, a legértékesebb természeti területek pedig tönkremennek. És nem tudnak olyan halárat sem szabni, ami az egyébként minden ágazatot terheket – energiadrágulás, munkabéremelkedés, stb. – kompenzálnák.

Ha lefagy bármi, vagy aszály történik, mindenki kap támogatást, csak a halászat nem

– ismételte meg végül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×