A kormány benyújtotta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslathoz a fejezeti köteteket. A Portfolio megnézte, mit tartalmaz a büdzsé kitekintő fejezete, mi olvasható ki a költségvetés középtávú mérlegét bemutató táblázatból. Ez tartalmazza az államháztartás mérlegét a 2022-2025-ös évekre vonatkozóan, a főbb kiadási és bevételi számokat részletezve.

A kabinet tovább csökkenti a költségvetés hiányát: a jövőre tervezet 3,5%-os GDP-arányos hiánycél után 2024-ben 2,5%-os, 2025-ben 1,5%-os, 2026-ban pedig 1%-os deficittel számol.

A dokumentumból azonban kiderül az is, hogy nem minden megemelt különadó szűnik meg 2023 után, ahogy az az eredeti tervekben szerepelt.

• A 2023-ban visszavezetendő reklámadóból abban az évben 15 milliárd forinttal számol a kormány, ami utána fokozatosan növekedhet.
• A pénzügyi tranzakciós illeték esetében a 2023-as 323 milliárd forintos bevétel után 335 milliárd forintot vár a kormány 2024-ben, majd követően is tovább növekedhet az innen érkező bevétel.
• A légitársaságok különadója viszont sem szűnik meg, 30 milliárd forintos bevétellt remélnek ebből a 2022-2026 közötti időszakban.

A többi területen – bankok, biztosítók, kiskereskedelem, telekommunikáció, energiaszektor – a különadókból befolyó bevétel csökken 2024-től.

A kormány úgy számol, az idén várható 68 ezer milliárd forintos GDP érték 2026 végére 87 ezer milliárd forint fölé nőhet. Tartósan számolnak a Rezsivédelmi Alap fenntartásával és az ebből fakadó költségekkel.