Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Pixabay.com

Folyamatosan tolódik el a magyar energiamix a megújulók irányába

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal márciusi számokkal jelentkezett.

Márciusban tovább nőtt a megújulókból származó energiatermelés Magyarországon - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) csütörtökön az MTI-vel.

Ismertetik, hogy márciusban az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,84 petajoule-lal (PJ) emelkedett, míg az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 0,06 PJ-lal, a nukleáris forrásból származó termelés 0,01 PJ-lal és az egyéb nem megújuló forrásokból származó energiatermelés 0,12 PJ-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az országos primerenergia-felhasználás 2022. márciusban 114,77 PJ volt, amely 6,38 PJ-lal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. A felhasználáson belül a fosszilis energiaforrások felhasználása 5,62 PJ-lal, a megújuló energiaforrásoké 1,14 PJ-lal emelkedett, míg az egyéb nem megújuló forrásoké 0,18 PJ-lal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

A földgáz belföldi felhasználása 41 961 terajoule (TJ) volt, amely 1,5 százalékkal volt alacsonyabb a megelőző év azonos hónapjánál. A márciusi 4355 gigawattóra (GWh) hazai összes villamosenergia-felhasználás 4,5 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Magyarországon a 3384 GWh bruttó villamosenergia-termelés 7,6 százalékkal magasabb volt márciusban a megelőző év azonos időszakához képest.

A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia 65,6 százalékát a napenergia, 21,7 százalékát a biomassza forrás, 6 százalékát pedig a szélenergia biztosította - tájékoztatott a MEKH.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×