eur:
394.59
usd:
365
bux:
71490.33
2024. július 3. szerda Kornél, Soma
Broken computer disassembling, close-up. Repairman take apart CPU to find failure reason. Electronic repair, renovation concept
Nyitókép: golubovy / Getty

Kata-ügy: vitába száll a BKIK Parragh Lászlóval

A kata megszüntetése helyett új szabályozást javasol a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.

A budapesti kamara a katába építené a minimálbér változásait és olyan automatizmusokat integrálna a rendszerbe, amelyek csökkenthetnék a visszaélés lehetőségét. A Nagy Elek elnök által előterjesztett célokat és irányokat a BKIK a május 26-án tartott éves rendes küldöttgyűlése megerősítette és egyhangúlag támogatta – közölte a kamara.

A BKIK valamilyen formában mindenképp megtartaná a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) és elkerülné annak teljes megszüntetését. A kata ugyanis nemcsak a kedvező adómérték, hanem a minimális adminisztráció miatt is népszerű: már közel 450 ezer kisvállalkozó választotta. A rendszer ugyanakkor komoly anomáliákat okoz, hiszen az adó mértéke 2013 óta gyakorlatilag változatlan, miközben a minimálbér több mint duplájára emelkedett. A problémát egyrészt a bújtatott foglalkoztatás, másrészt a normál adózást választó vállalkozások egyre csökkenő nyugdíjjogosultsága okozza, miközben a kata felső határának emelése miatt más adónemekhez képest nagyságrendekkel kevesebbet kell adózni. Utóbbi komoly versenyhátrányt is jelenthet a más adónemben adózó vállalkozásoknak.

A 40 százalékos büntetőadó az eredeti elképzelés szerint közel százezer katás vállalkozót érintett volna, ténylegesen azonban végül ennek csak töredékét, a vállalkozók döntő többsége ugyanis nyilvánvalóan megtalálta a jogszabályi kiskaput.

A BKIK már 2020-ban is a katás vállalkozókkal való párbeszédet szorgalmazta, és akkori kutatásában több mint 6 ezer érintett vállalkozó véleményét gyűjtötte össze. A felmérés szerint a vállalkozók több mint 42 százaléka el tudja képzelni valamilyen adóteher-növekedését abban az esetben, ha a szabályozás egyszerűsége megmaradhat. Az érintett kisvállalkozók ezen kompromisszumkész hozzáállása jó alapot adhat a kata ésszerű újraszabályozására.

Tekintettel arra, hogy az MKIK elnöke, Parragh László nem állította fel az általa ígért kata-elemző bizottságot, a BKIK saját szakmai munkabizottságot hozott létre a kata reformjának megvizsgálása és elemzése érdekében. A BKIK szakértőinek javaslatai előrehaladott állapotban vannak – áll a közleményben.

A BKIK szakértői szerint a kata átalakításakor kiemelten fontos, hogy a minimálbér emelkedése automatikusan beépüljön az adónembe, amely a minimálbér körül biztosíthatja a főállású katások jövőbeni nyugdíj jogosultságát. A versenyhátrányok kiküszöbölése miatt fontos az egyéb adónemekkel való korreláció is. Ugyancsak vizsgálat tárgya egy esetleges szakmaspecifikus adószabály bevezetése. A budapesti kamara emellett vizsgálja a mellékállású katások adózását, ami szintén komoly visszaélésekre ad lehetőséget, továbbá azt, hogy a NAV-hoz bekötött számlázási rendszerekben rendelkezésre álló adatbázisokat emellett érdemes lenne az ellenőrzésekhez felhasználni a visszaélés lehetőségének minimalizálása érdekében.

A BKIK a javaslatok véglegesítését követően online konzultációt kezdeményez a vállalkozókkal és egyeztetni kíván a szakmai szervezetekkel is.

Címlapról ajánljuk
Seremet Sándor: fontos jelzést küldött Orbán Viktor a kijevi látogatásával

Seremet Sándor: fontos jelzést küldött Orbán Viktor a kijevi látogatásával

A miniszterelnök kijevi látogatása cáfolja azt a narratívát, amely szerint a magyar kormány ukránellenes lenne – erről beszélt az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.03. szerda, 18:00
Giró-Szász András
politikai tanácsadó
Döntő fordulat előtt a Közel-Kelet egyik legerősebb katonai hatalma: a legrosszabb forgatókönyvre is fel kell készülni

Döntő fordulat előtt a Közel-Kelet egyik legerősebb katonai hatalma: a legrosszabb forgatókönyvre is fel kell készülni

Véget ért a kényszerű okokból megrendezett iráni elnökválasztás első fordulója, amelyen meglepetésre a reformpárti jelölt kapta a legtöbb szavazatot a megosztott konzervatív ellenfeleivel szemben. Senki nem érte el viszont a második kör elmaradásához szükséges 50 százalékos eredményt, így július 5-én pénteken ismét a szavazókörökhöz járulhatnak az szavazásra jogosultak, hogy megválasszák Ebrahim Raiszi tragikus halála után a közel-keleti hatalom új államfőjét. A végső ütközetben az ultrakonzervatívok feszülnek neki a reformpártiaknak, a jelöltek háttere viszont ennél jóval árnyaltabb képet rajzol ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×