eur:
394.59
usd:
365
bux:
71490.33
2024. július 3. szerda Kornél, Soma
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadást tart az EU fejlesztési források felhasználása címmel megrendezett konferencián a fővárosi Premier Kultcaféban 2016. november 24-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Parragh László: a kamara támogatná a kata megszüntetését és egy új adónem bevezetését

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint túl sikeres az adónem, már a munkavállalók 12-13 százaléka választja a kedvezményes közteher-viselési formát.

Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán már beszélt arról, hogy a kata kedvezményes adózási lehetősége változatlan formában fennmaradhat-e. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Népszavának adott interjújában megerősítette, hogy változás várható.

Mint fogalmazott, ennek a kedvezményes adónemnek a bevezetésekor az volt az egyik cél, hogy olyanokat is bevonjon a közteherviselésbe, akik korábban nem voltak részesei annak. Szerinte túl sikeres lett, mert ma már csaknem 430 ezren katáznak, a munkavállalók 12-13 százaléka választja ezt a normál adózásnál nagyságrendekkel jobb közteherviselési formát. Ezért a kamara többször is megfogalmazott javaslatokat az adónem igazságosabbá tételéhez. Parragh László szerint

nem helyes, ha például egy ügyvéd, biztosítási ügynök, bróker, IT szakember, aki lehetne normál foglalkoztatott, így bújik ki az adózás alól.

"A kamara támogatná a kata megszüntetését és egy új adónem bevezetését a tanulságok levonásával. Ez érintheti a fent említetteken túl a taxisokat és az újságírókat is. Nem kétlem, hogy nagy lesz a tiltakozás, ha újra előkerül a téma, de mindannyiunk közös érdeke, hogy e téren igazságos közteherviselés valósuljon meg, megtartva ennek az adózási formának az egyszerűségét és adminisztrációs kényelmét" – mondta, és hozzátette, megoldást jelenthet a bújtatott foglalkoztatás kategorikus tiltása, mert a rendelkezésre álló adatbázisokból pontosan tudható melyik az a kör, amely a jogszabályi kereteket kihasználva kikerüli a közteherviselést.

Az MKIK elnöke emellett beszélt az árstopról is, amelynek a többletköltsége nem tűnik el, csupán más termékre rakódik rá. "Hogy meddig kell fenntartani a hatósági árstopot és ársapkát, nagyban függ az energia-beszerzési forrásoktól, a globális gazdasági és politikai helyzettől és a háború alakulásától. De az árstop jelenlegi feltételei nem kőbe vésettek, menet közben könnyen módosíthatóak. Ki lehet terjeszteni más termékekre, vagy éppen kivonni a körből egyiket, de emelni is lehet a hatósági árat. A kormánynak van mozgástere és széles eszközrendszere, amellyel élhet és vélhetőleg élni is fog. Nem tartanám ördögtől valónak, ha július elseje után egy módosított, de a piacba beavatkozó kormányzati intézkedést jelentenének be" – fogalmazott.

Parragh László

a legnagyobb baj az elszabadult inflációt tartja,

aminek a megfékezése az összes gazdasági szereplőnek elemi érdeke. Szerinte a jegybank tévesen mérte fel az infláció kockázatát, mert az inflációs nyomás még legalább 2-3 évig velünk marad.

Címlapról ajánljuk
Seremet Sándor: fontos jelzést küldött Orbán Viktor a kijevi látogatásával

Seremet Sándor: fontos jelzést küldött Orbán Viktor a kijevi látogatásával

A miniszterelnök kijevi látogatása cáfolja azt a narratívát, amely szerint a magyar kormány ukránellenes lenne – erről beszélt az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.03. szerda, 18:00
Giró-Szász András
politikai tanácsadó
Döntő fordulat előtt a Közel-Kelet egyik legerősebb katonai hatalma: a legrosszabb forgatókönyvre is fel kell készülni

Döntő fordulat előtt a Közel-Kelet egyik legerősebb katonai hatalma: a legrosszabb forgatókönyvre is fel kell készülni

Véget ért a kényszerű okokból megrendezett iráni elnökválasztás első fordulója, amelyen meglepetésre a reformpárti jelölt kapta a legtöbb szavazatot a megosztott konzervatív ellenfeleivel szemben. Senki nem érte el viszont a második kör elmaradásához szükséges 50 százalékos eredményt, így július 5-én pénteken ismét a szavazókörökhöz járulhatnak az szavazásra jogosultak, hogy megválasszák Ebrahim Raiszi tragikus halála után a közel-keleti hatalom új államfőjét. A végső ütközetben az ultrakonzervatívok feszülnek neki a reformpártiaknak, a jelöltek háttere viszont ennél jóval árnyaltabb képet rajzol ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×