eur:
416.02
usd:
399.73
bux:
0
2025. január 7. kedd Attila, Ramóna
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Nagy Márton: az euróbevezetés nem cél

50 százalék fölé kívánja emelni a kormány az élelmiszer-kiskereskedelmi és építőanyag-szektorban a magyar tulajdoni részarányt - hangzott el Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt gazdasági bizottsági meghallgatásán. Cél: 2030-ig 3,5 százalékkal jobban kéne növekedni, mint az EU-átlag.

Nagy Mártont gazdaságfejlesztési miniszternek kérte fel Orbán Viktor az ötödik kormányába, új tagja lehet a kabinetnek. A jelöltre szerdán parlamenti bizottsági meghallgatások vártak.

Nagy Márton fő célja a "fenntartható felzárkózás", amihez "önálló és önellátó gazdaságot kell létrehozni".

A legalapvetőbb növekedési követelmény szerinte a pénzügyi stabilitás, ezt követheti a foglalkoztatottság növelése, a vidék felzárkóztatása ("az ollót zárni kell" a vidék és Budapest között), a családtámogatása, valamint a zöld és digitális szempontok.

Az euró bevezetése szerinte rövid- és középtávon sem kormányzati cél.

Indoklás

Nagy Márton az euróbevezetés halasztásának indoklásakor elmondta, bár a kormány az EU-tagsággal vállalta az euró későbbi bevezetését, azonban ennek feltétele, hogy bizonyos fejlettségi szintet elérjen az ország, de a 76 százalékos fejlettség még nem az a szint, amikor az ország a nemzeti fizetőeszközről és a monetáris politikáról lemondjon.

"Ha megnézzük a korábban csatlakozó országokat, Szlovákiát, Görögországot és Portugáliát már rég megelőztük, mert nem valósult meg az a konvergencia, amiről mindenki áhította, hogy az euró meghozza. Először is fel kell zárkozni önálló gazdasággal, önellátó gazdasággal, ha ez megtörtént, akkor lehet elgondolkodni azon, hogy feladjuk a monetáris politikai részt, korábban semmiképpen. Megtanultuk azt, hogy ennek mekkora áldozata lehet" - nyomatékosította Nagy Márton.

Egyensúly

A költségvetési egyensúly megvalósul, az idei 4,9 százalékos hiánycél tartható, jövő évre pedig ez 3,5-re mérséklődik, miközben az államadósság 76 százalékra csökken, a fizetési mérleg egyenlege pedig szufficitbe fordul - derül ki a Portfolio.hu összefoglalójából.

A családbüdzsé marad a világon a legmagasabb, a GDP 6 százalékát kitevő.

Fontos bejelentése volt, hogy

az építőanyag-szektorban és az élelmiszer-kiskereskedelemben növelni kell a hazai tulajdon részarányát, ide tartoznak a biztosítók is; több mint 50 százalékosra.

A felzárkózás folytatódni fog, 2030-ra a cél az EU-átlag 100 százalékának elérése a jelenelgi 76-ról - ehhez a többletnövekedést a jelenlegi 2-ről 3,5-re kell növelni -; a legfőbb versenytárs e téren Lengyelország.

Kiderült az is, hogy Fónagy János, Túri Anikó és Lóga Máté lesznek az államtitkárok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: az Egyesült Államok praktikus okokból nem fogja elengedni Ukrajna kezét

Tálas Péter: az Egyesült Államok praktikus okokból nem fogja elengedni Ukrajna kezét

"A fő kérdés az, hogy demokratikus országok lesznek-e a meghatározói a jövő világrendjének, vagy az autoriter rendszerek. Nagyon sokan azt gondolják, hogy az autoriter rendszerek lesznek, mert azt látjuk, hogy az autoriter rendszerek jobban megértik egymást" – vélte Tálas Péter, a Nemzet Kiszolgálati Egyetem John Lukács Intézet egyetemi docense az InfoRádió Aréna című műsorában egy új tanulmánykötet kapcsán. Beszélt a világrendváltozás okozta kilátásokról és arról is, hogy az ukrajnai háború tétje, hogy a világban az érdekszféra politika vagy a befolyási övezet politika lesz-e az uralkodó.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.07. kedd, 18:00
Aczél Petra
kommunikációs szakértő, a MOME rektorhelyettes
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. január 6. 19:29
×
×
×
×