Infostart.hu
eur:
387.63
usd:
329.59
bux:
111227.52
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Nagy Márton: az euróbevezetés nem cél

50 százalék fölé kívánja emelni a kormány az élelmiszer-kiskereskedelmi és építőanyag-szektorban a magyar tulajdoni részarányt - hangzott el Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt gazdasági bizottsági meghallgatásán. Cél: 2030-ig 3,5 százalékkal jobban kéne növekedni, mint az EU-átlag.

Nagy Mártont gazdaságfejlesztési miniszternek kérte fel Orbán Viktor az ötödik kormányába, új tagja lehet a kabinetnek. A jelöltre szerdán parlamenti bizottsági meghallgatások vártak.

Nagy Márton fő célja a "fenntartható felzárkózás", amihez "önálló és önellátó gazdaságot kell létrehozni".

A legalapvetőbb növekedési követelmény szerinte a pénzügyi stabilitás, ezt követheti a foglalkoztatottság növelése, a vidék felzárkóztatása ("az ollót zárni kell" a vidék és Budapest között), a családtámogatása, valamint a zöld és digitális szempontok.

Az euró bevezetése szerinte rövid- és középtávon sem kormányzati cél.

Indoklás

Nagy Márton az euróbevezetés halasztásának indoklásakor elmondta, bár a kormány az EU-tagsággal vállalta az euró későbbi bevezetését, azonban ennek feltétele, hogy bizonyos fejlettségi szintet elérjen az ország, de a 76 százalékos fejlettség még nem az a szint, amikor az ország a nemzeti fizetőeszközről és a monetáris politikáról lemondjon.

"Ha megnézzük a korábban csatlakozó országokat, Szlovákiát, Görögországot és Portugáliát már rég megelőztük, mert nem valósult meg az a konvergencia, amiről mindenki áhította, hogy az euró meghozza. Először is fel kell zárkozni önálló gazdasággal, önellátó gazdasággal, ha ez megtörtént, akkor lehet elgondolkodni azon, hogy feladjuk a monetáris politikai részt, korábban semmiképpen. Megtanultuk azt, hogy ennek mekkora áldozata lehet" - nyomatékosította Nagy Márton.

Egyensúly

A költségvetési egyensúly megvalósul, az idei 4,9 százalékos hiánycél tartható, jövő évre pedig ez 3,5-re mérséklődik, miközben az államadósság 76 százalékra csökken, a fizetési mérleg egyenlege pedig szufficitbe fordul - derül ki a Portfolio.hu összefoglalójából.

A családbüdzsé marad a világon a legmagasabb, a GDP 6 százalékát kitevő.

Fontos bejelentése volt, hogy

az építőanyag-szektorban és az élelmiszer-kiskereskedelemben növelni kell a hazai tulajdon részarányát, ide tartoznak a biztosítók is; több mint 50 százalékosra.

A felzárkózás folytatódni fog, 2030-ra a cél az EU-átlag 100 százalékának elérése a jelenelgi 76-ról - ehhez a többletnövekedést a jelenlegi 2-ről 3,5-re kell növelni -; a legfőbb versenytárs e téren Lengyelország.

Kiderült az is, hogy Fónagy János, Túri Anikó és Lóga Máté lesznek az államtitkárok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hatalmas veszteségeket szenved el Oroszország - Meddig bírhatja még az orosz haderő?

Hatalmas veszteségeket szenved el Oroszország - Meddig bírhatja még az orosz haderő?

Amikor 2022 februárjában kirobbant az orosz-ukrán háború, senki nem gondolta, hogy Ukrajna képes lesz most már közel négy éven keresztül kitartani Oroszországgal szemben. Amikor a Nyugat Kijev tartós támogatása mellett döntött, és szankciókat vezetett be Moszkvával szemben, senki nem gondolta, hogy az orosz hadiipar képes lesz idáig kitartani. Oroszország azonban hatalmas haditechnikai tartalékokkal rendelkezett, olyannyira, hogy még az sem viselte meg, amikor veszteségei számszerűleg elérték a hadrendben tartott állomány értékét. Idén ugyanakkor már akadoztak a szovjet gőzhenger fogaskerekei, ugyanakkor a nyomás Ukrajnán továbbra sem enyhül. Az alábbi cikkünkben idén év végén is megnézzük, mekkora tartalékot mozgósított Moszkva, és még mennyi állhat rendelkezésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×