Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Woman Is shopping at the supermarket while wearing a protective face mask
Nyitókép: ArtistGNDphotography/Getty Images

Egyre többet tudni a multi-élelmiszerláncok "magyarosításáról"

Fel kell erősíteni olyan cégeket, amelyek érdekeltté tehetőek abban, hogy növeljék a hazai vállalkozások részarányát itthon a kiskereskedelemben - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter-jelölt az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülése után újságíróknak.

2020 decemberében Lázár János a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztosként "protekcionista politikát" hirdetett meg a magyar élelmiszeripar "megmentése" érdekében, tavaly novemberben pedig már ennek konkrét tervéről is beszélt egy interjúban, amikor azt mondta, a külföldi multi-élelmiszerláncokkal versenyképes magyarok ideje jött el, "abcúg, külföldi diszkontok".

A téma Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerdai meghallgatásán és azt követően újságírók körében is terítékre került.

Nagy Márton jelezte, ma is vannak az élelmiszer-kiskereskedelemben hazai tulajdonú cégek, és

"ha azt gondoljuk, hogy az ágazat fontos, márpedig fontos, fel kell erősíteni olyan cégeket, amelyek képesek versenyezni.

Erre lesz külön egy minisztérium, amelynek feladata lesz a kereskedelempolitika, ez a feladat az Agrárminisztérium alá tartozik majd".

"Azt gondolom, hogy amint minden egyes esetben az élelmiszeripar-, illetve kereskedelemstratégia ezt megkívánja, ki kell dolgozni ezt a tervet. Ez versenykérdés. Tessék megnézni, hogy a bankrendszerben ez hogy sikerült" - utalt arra, hogy a hazai bank- és biztosítási szektornak már több mint 50 százaléka nemzeti kézben van.

Jelezte azt is, hogy az energiaszektorban is elérték már ezt a célt, az ő mintájukra hivatkozva mondta, hogy "ha vannak olyan hazai cégek, amelyek hajlandóak invesztálni az élelmiszeriparba vagy a kiskereskedelembe, akkor piaci folyamat valakitől megvenni egy céget vagy egy vállalatot, és hazai kézben ezt utána működtetni".

Nagy Márton szerint azonban az kérdés, hogy "ki lát ebben fantáziát".

"Azt gondolom, hogy

főleg a háborúból tanulva azért lássunk fantáziát"

- tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×