Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Magyar Péter miniszterelnök beszédet mond az Országgyûlés plenáris ülésén az Országházban 2026. május 12-én. Mögötte Forsthoffer Ágnes, az Országgyûlés elnöke.
Nyitókép: Hegedüs Róbert

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Magyar Péter a parlament keddi ülésén is szót kért napirend előtt.

A kormányfő felidézte, egy hónapja volt a parlament újraalakuló ülése, amelyet fellélegzésnek nevezett, és nem becsülné le a jelentőségét.

Rögzítette: két fontos javaslat vitája zajlik most a parlamentben,

  • a Szuverenitási Hivatal megszüntetéséről – amelyet a tiszás kétharmad „a történelem szemétdombjára” kíván küldeni
  • a politikai plakátok világának végéről.

A Szuverenitási Hivatal végórái

Szerinte a Szuverenitási Hivatal csak arra volt képes, hogy magyar állampolgárokat fenyegetett, falta a közpénzt, és ismételgette a káros szövegeket, amelyeket a kormány diktált, vezetője egy korábbi III/III-as ügynök volt 4 millió forintos havi bérért. A hivatal megkapott mindent, vezetőinek mentelmi jogot is, de nem szólt a kínai kapcsolatokról, a letelepedési kötvényekről, de megtalálta az ellenségeket a közösségekben, a szerkesztőségekben is, rászállt a sajtóra és a dokumentumfilmesekre, újságírókra, mindazokra, akik feltárták a bukott rendszer bűneit.

Kijelentette, egy szabad országban nincs helye olyan hivatalnak, amely listázza az állampolgári kritikákat.

Jelezte, 6 milliárd forintra nőtt a hivatal költségvetése, az ország pedig nem kapott egyetlenegy olyan ügyet sem, amely igazolta volna a státuszt, csak egy olyan hivatalt, amely az emberekre támadt.

A szuverenitás szó viszont szerinte mindent túlélt, így az Orbán-korszakot is túlélte, hiába formálták volna politikai eszközzé, „ennek a korszaknak vége, visszaadjuk a szót azoknak, akiknek mindig is a tulajdonuk volt”.

Plakátok világa – változás a gyermekek védelmében

A másik téma a gyűlöletkeltés plakátszintű megszüntetése.

„Akármerre néztünk, ugyanazt a gyűlöletkeltést láttuk, embereket, akiktől félni kell, rettegni. A kár, amelyet okoztak, felbecsülhetetlen. Az óriásplakátok árát megfizettük mi, felnőttek, de a legnagyobb kárt azok szenvedték el, akik nem tudják megvédeni magukat: a gyermekek” – mutatott rá.

Az embereket szerinte meg akarták tanítani gyűlölni, a politika azt üzente, mindig van valaki, akitől félni kell, akit hibáztatni kell, de egy új törvény azt is garantálná, hogy ez a korszak ne térhessen vissza.

Szerinte nem lehet kártevőként, veszélyként, ellenségként bemutatni embereket Magyarországon, garantálni fogja, hogy mindenki elmondhatja a véleményét a politikáról, a közéletről, a gyűlöletkeltő propaganda viszont méreg volt, lehetetlen volt lehunyt szemmel járni; „helyreállítjuk a békét, amelyre oly nagy szüksége volt az országnak”.

Magyar Péter szerint nem kellene Orbán-bábok és szégyenteljes hivatalok, így hosszú idő után el lehet hinni magunkról, hogy alakítani tudjuk a sorsunkat.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×