Márciusban nőtt az Európába érkező orosz földgázforrások mennyisége, bár az továbbra is elmaradt az egy évvel ezelőtt szállított mennyiségtől. Továbbra is a források tartós szűkülése prognosztizálható tehát, így folytatódik a 2021 közepén beindult forrásátrendeződés, amelynek során az orosz import helyét több helyen LNG (cseppfolyósított földgáz), illetőleg norvég és azerbajdzsáni források vették át – közölte megkeresésünkre a MEKH szóvivője.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal márciusi jelentésében szereplő egyik ábrán látszik, milyen forrásokból mennyi földgáz érkezett az elmúlt időszakban Európába. Megjelenik rajta a norvég, valamint az azeri gázt szállító vezetékek (TAP, TANAP) lassan növekvő forgalma, amely az alábbiak szerint alakul. (Kattintson ide vagy a képre a teljes méretért!)

Alább pedig az érkező orosz gáz mennyisége látható, a grafikon szintén a MEKH jelentésében szerepel. (Kattintson ide vagy a képre a teljes méretért!)

Scherer Zsolt az InfoRádióban arra is kitért, hogy korábban a nyugati szankciók lebegtetése miatt az árak – 120 euró/megawattóráról – 217 euró/megawattóráig is emelkedtek, majd azt követően, hogy olyan bejelentések láttak napvilágot, miszerint a büntetőintézkedések egyelőre nem érintik az energiahordozókat, az árak a 100-130 euró/megawattórán konszolidálódtak.

Megjegyzendő – fogalmazott a szóvivő, emlékeztetve a hivatal elnöke, Horváth Péter János által a múlt heti Nemzetközi Olaj- és Gázipari Konferencián elmondottakra –, hogy

a szankciók lebegtetése sok esetben a szankcionálandó fél bevételeinek növekedéséhez vezet,

akár duplájára is emelve az árakat, lásd például a gázpiacokon.

Ami a vezetékeket illeti, ismertette Scherer Zsolt, márciusban az Ukrajnán keresztüli tranzit 55 százalékkal emelkedett, a Jamal-Európa vezetéken pedig 57 százalékkal nőtt a behozatal. Noha több orosz földgáz érkezett az előző hónapokhoz képest, a tavaly márciusi mennyiségtől azonban még így is elmaradt a mennyiség – ismételte meg.

Magyarországon – a hőmérséklet és munkanaphatásokat figyelembe véve – a havi átlagfogyasztás az előző évihez képest 4 százalékkal csökkent. Ennek ellenére a csúcsnapi felhasználás márciusban 538 gigawattóra volt, ami 2018 óta a legmagasabb érték – jegyezte meg. Eközben tovább nőtt az import részaránya és visszaesett a kitárolás szerepe: utóbbi a felhasználás 23 százalékát, míg az import a 68 százalékát adta.

Scherer Zsolt kiemelte: továbbra is szerződésszerűen érkezik Magyarországra a földgáz, így ellátási zavar márciusban sem volt.