Infostart.hu
eur:
365.78
usd:
317.45
bux:
147777.55
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Különböző névértékű Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) a budapesti Mammut postán 2019. november 4-én. Ezen a napon a Magyar Posta Zrt. megkezdte a MÁP Plusz értékesítését nyomtatott formában. A nyomdai állampapír hat címletben, tízezer forinttól kétmillió forintig vásárolható meg közel 2200 postai szolgáltató helyen.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Jelentős átrendeződés látható az állampapírok között

Év eleje óta jelentősen átrendeződött a lakossági állampapírállomány: az emelkedő inflációs környezetben az első negyedévben 412 milliárddal nőtt az inflációt követő Prémium Magyar Állampapír állománya, míg a szuperállampapíré csaknem ugyanennyivel csökkent - mondta a Portfolio elemzője Árgyelán Ágnes.

A Prémium Magyar Állampapírt keresik a legtöbben, miután magas infláció miatt jelentősen csökkent a Magyar Állampapír Plusz (MÁP) állománya. Az új helyzet 326 milliárd forinttal rövidítette meg a MÁP-ot.

A Portfolio elemzője Árgyelán Ágnes az InfoRádiónak azt mondta, hogy a legfrissebb adatok szerinti

8,5 százalékos infláció mellett nem meglepő, hogy a Prémium Magyar Állampapír értékesítése az utóbbi hetekben nagyon felpörgött,

hiszen követi az inflációt, és magasabb kamatot tud biztosítani.

Az online gazdasági szaklap elemzője azt mondja: ez a helyzet a lakossági állampapírokban lévő megtakarításokra is hatással van, ugyanis a március végi 10 069 milliárd forintnyi állomány 155 milliárddal kevesebb, mint február végén, ugyanakkor a december végi adathoz viszonyítva még mindig 60 milliárd körüli pluszt láthatunk.

Árgyelán Ágnes azt is elmondta, hogy minél korábban szálltunk be a szuperállampapírba, annál magasabb infláció kell a jövőben ahhoz, hogy megérje átugorni inflációkövető papírba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hiába nőttek a bérek, Európa nem került sokkal közelebb

Hiába nőttek a bérek, Európa nem került sokkal közelebb

Miközben a magyar bérek az elmúlt másfél évtizedben közeledtek az uniós átlaghoz, az árak is jelentősen felzárkóztak, erről kérdeztük a csütörtöki Checklistben Kolozsi Pál Pétert, a GKI szakmai igazgatóját (12:44-től). A GKI friss kutatása azt vizsgálta, melyik folyamat volt gyorsabb, és hol tűnt el leginkább a korábbi magyar árelőny. Az aszályok és az egyre gyakoribb vízhiány felértékelték a vizet mint gazdasági erőforrást. De nemcsak az számít, mennyi víz áll rendelkezésre, hanem az is, hogyan használjuk, és mekkora értéket teremtünk vele. Az adás első részében Braun Erikkel, a Pécsi Tudományegyetem oktatójával beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×