eur:
411.38
usd:
392.9
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Ukrán munkás hordozható fatüzelésű kályhát hegeszt egy lakásban arra az esetre, ha a harcok során megszűnne az áram- és gázszolgáltatás a dél-ukrajnai Zaporizzsjában 2022. március 10-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Stanislav Kozliuk

Így áll Európa az orosz energiaforrásokkal – körkép

Csak a háború kezdete óta 35 milliárd eurót költöttek a blokk országai orosz energiára.

Az unióban felhasznált kőolajmennyiség 25, a földgázmennyiség 40 százalékát Oroszországból szerezte be tavaly az EU: jelenleg ezekre az energiahordozókra nem szerepel behozatali tilalom a tervek között. Csak az orosz szénimport tiltása került eddig terítékre, az is csak augusztustól kezdve, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban sürgeti, hogy az uniós tagállamok döntsenek az orosz energiahordozók teljes elutasítása mellett.

A blokkon belül Ausztria és Németország mellett Magyarország függ a leginkább az orosz kőolajtól és földgáztól. Tizenhét tagállam ugyanakkor vállalt már valamiféle kötelezettséget arra, hogy lemondjon az orosz energiahordozókról.

Ausztria

Ausztria márciusban leállította az oroszországi olajimportot és az onnan származó kőolaj finomítását, gázembargó viszont nem várható. Az OMV képviselője szerint a cég schwechati és németországi burghauseni finomítóiban mindig is meglehetősen csekély volt az orosz kőolaj részesedése.

"Március folyamán ezeket a mennyiségeket máshonnan származó kőolajjal pótoltuk. Jelenleg nem dolgozunk fel orosz kőolajat" - közölte az OMV képviselője.

Földgázbehozataluk ugyanakkor 80 százalékban orosz forrásból megoldott, ezért az orosz gázról nem terveznek lemondani.

Belgium

Nagy mértékben függ az orosz kőolajtól és gáztól, ezért azonnali embargót nem tervez, destratégiai döntéseket hoz annak érdekében, hogy a függőség csökkenjen. Alexander De Croo belga miniszterelnök azonnali embargót nem tart lehetségesnek: ő maga is sürgeti a szigorú oroszellenes szankciókat, ám úgy fogalmazott, nem magukat, hanem az orosz felet akarják büntetni, így nem mennek bele olyan döntésekbe, amelyek számukra nagyobb nehézségeket jelentenének, mint az orosz félnek.

Bulgária

Az ország szintén nagy mértékben kitett az orosz importnak, gyakorlatilag a Gazprom teljesíti minden igényüket, ennek ellenére nem terveznek tárgyalást tízéves szerződésük megújításáról, az uniós irányelveknek megfelelően. Inkább alternatívák után néznek, több gázt vásárolnak Azerbjadzsántól, és egy Görögországgal közös vezeték már az idei évtől segíthet enyhíteni energiaéhségüket.

Ciprus

A hajózási szektor számára hatalmas megrázkódtatást jelenthetne egy uniós szintű gáz- és olajembargó, mivel a sziget nem csatlakozik a kontinens hálózatába, és más uniós országokból tud csak behozatni energiahordozókat. Új energiaprojektjei segítségével a Földközi-tengerből szeretne energiaforrást nyerni, de jelenleg nem megoldott ellátása, ha embargó lépne életbe.

Csehország

A francia Gazdasági Elemzések Tanácsa szerint a Cseh Köztársaság egyike azon uniós országoknak, amelyeket a legsúlyosabban érintene az orosz energia teljes embargója. Úgy vélik, hogy a teljes tilalom a gazdasági teljesítmény egy százalékának megfelelő csapást okozna a gazdaságnak.

A kormány közölte, hogy készenléti terveket készít.minden forgatókönyvre, köztük arra az esetre is, ha az oroszországi szállítások megszűnnének.

Dánia

Zöld fordulat terén az ország élen jár Európában: azt tervezi, hogy 2030-ig megnégyszerezi a zöldenergia-termelését, fellendíti a zöldenergiát és átmenetileg növeli a hazai földgáztermelést az orosz gáz kiszorítása érdekében - közölte az energiaügyi minisztérium április 19-én.

A tervek között szerepel az adminisztratív akadályok elhárítása, hogy az északi-tengeri Tyra-mező a lehető leghamarabb újraindíthassa a gázkitermelést, valamint 2030-ig akár 4 GW további tengeri szélenergia-kapacitás kiépítése - közölte a minisztérium. "Zöld energiával fogjuk ellátni Európát, és kiszorítjuk az orosz gázt" - mondta Dan Jorgensen éghajlat-, energia- és közműügyi miniszter.

Észtország

Az észt kormány nyilvánosan vállalta, hogy az év végéig megszakítja a gáz- és olajkapcsolatokat Oroszországgal. Ezzel lépést tartana a balti szomszédokkal, Litvániával és Lettországgal, amelyek azt állítják, hogy április eleje óta minden orosz energiaimportot leállítottak.

Márciusban az észt kormány azt javasolta, hogy az orosz gáz- és olajszállításból származó bevételeket az ENSZ 1995-ben létrehozott "Olaj az élelemért" (OIP) programjának mintájára Ukrajna újjáépítésére fordítsák. Ez lehetővé tette, hogy Irak csak humanitárius szállítmányokért, például élelmiszerért és gyógyszerekért cserébe adjon el olajat.

Finnország

Áprilisban Sanna Marin finn miniszterelnök arról beszélt, az ország meg akar szabadulni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, mivel az támogatja és valójában finanszírozza a háborút.

Ennek ellenére aktivisták megjegyezték, hogy a finn politika bizonyos kiskapui és rendelkezései továbbra is lehetővé teszik az orosz energiaimportot, például a szénbehozatalra vonatkozó négy hónapos türelmi idő.

Franciaország

Más nagy európai gazdaságokhoz képest Franciaország nem függ nagy mértékben az orosz gáztól és olajtól. Franciaország részesedése az orosz gázból mindössze 25 százalék, az ország első számú szállítója Norvégia 35 százalékkal.

A francia kormány hajlandóságot mutatott az orosz olajimport betiltására, de az országban jelenleg nagyon szoros harc zajlik a hivatalban lévő miniszterelnök, Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali jelölt, Marine Le Pen között. Le Pen a múltban szorosabb NATO-Oroszország kapcsolatokat javasolt, megválasztása esetén valószínűleg politikai és hangnemváltást vezetne be Oroszországgal szemben. Az elnökválasztás második fordulója április 24-én lesz.

Hollandia

A Hollandiába érkező gáz mintegy 15 százaléka Oroszországból származik. A Euronewshoz április 13-án eljuttatott hivatalos közleményben a kormány azt írta, hogy "április végéig tervet terjeszt elő az orosz gáz, olaj és szén fokozatos kivonására". Rámutatott az ország által már meghozott intézkedésekre, amelyek célja, hogy csökkentse az ország függőségét az orosz energiától, például energiatakarékossági kampányt szervez.

Hozzátette azonban: "az egész EU energiaellátásának biztonságát" figyelembe kell venni, és "európai szintű intézkedéseket kell hozni, hogy azok hatékonyak legyenek".

Horvátország

Andrej Plenković miniszterelnök szerint szinte teljes mértékben sikerült feloldaniuk függőségüket az orosz energiahordozóktól. A kormányfő szeretné, ha a gázárakat globális szinten tartanák kordában, és felvetette a kérdést Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének.

Görögország

A görög miniszterelnök április 12-én azt mondta, hogy erőfeszítéseket tesznek a gázfeltárás felgyorsítására, hogy csökkentsék az orosz energiától való függőséget. Az ország jelenleg energiaszükségletének mintegy 40 százalékát orosz forrásból fedezi.

Írország

Írország nem importál földgázt az országból, mivel saját gázmezővel rendelkezik, amit brit gázzal egészít ki. Részben ennek a szabadságnak köszönhetően az ír kormány határozottan kiállt Oroszországgal szemben, és támogatását fejezte ki az egész EU-ra kiterjedő szankciók mellett. Simon Coveney külügyminiszter Brüsszelben azt állította, hogy Írország "maximalista" megközelítést alkalmaz a Moszkva elleni szankciókkal kapcsolatban.

Lengyelország

Lengyelország az év végéig teljes mértékben leállítja orosz energiaimportját. Az ország, amely 2,5 millió ukrán menekültet fogadott be, 2020-ban gázellátásának mintegy 40 százalékát kapta Oroszországtól.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök mégis azt állította, hogy Lengyelország egy, az általa "Európa legradikálisabbjának" nevezett döntésében a következő hónapokban fokozatosan leállítja a szénimportot, decemberre pedig betiltja a kőolaj- és földgázimportot.

Lettország

A többi balti állammal együtt Lettország kijelentette, hogy már nem függ az orosz gáz- és kőolajimporttól. Az ország kormánya támogatta az energiával kapcsolatos szankciókat Oroszországgal szemben.

Litvánia

Litvánia április másodikán közölte, hogy teljesen leállította az Oroszországból származó energiaimportot, ezzel az első olyan ország lett az EU-ban, amely megszakította az energiakapcsolatokat Moszkvával.

Litvánia "a Gazprom szállító országai közül az első uniós ország, amely függetlenítette magát az orosz gáztól" - mondta Dainius Kreivys energiaügyi miniszter, hozzátéve, hogy ez "a többéves koherens energiapolitikának és az időben meghozott infrastrukturális döntéseknek" köszönhető.

Luxemburg

Luxemburg megosztott a kérdésben, de felkészültnek tartja magát az Oroszországból származó szénimport esetleges uniós szintű betiltására, egyedi lépésekre ugyanakkor nem készülnek.

Magyarország

Magyarország nagy mértékben függ az orosz energiától. Orbán Viktor kormányfő többször beszélt arról, hogy megvétózza az energiaembargó bevezetésére irányuló kísérleteket. Az energiát érintő szankció egy vörös vonal, amelyet nem lehet átlépni - mondta, és a rezsicsökkentés folytatását az orosz gázzal kapcsolta össze.

Málta

Az ország energiaellátása nem függ az orosz gáz- és kőolajimporttól és nincsenek is energiaszerződései az oroszokkal. A máltai energia 17 százaléka az európai energiahálózatból származik, amelyet az olaszországi Szicília szigetéről hoznak.

Németország

Németország, Európa legnagyobb gazdasága volt kezdetben az egyik legvisszafogottabban nyilatkozó állam az orosz energia teljes embargóját illetően. Olaf Scholz kancellár figyelmeztetett, hogy egy hirtelen leállás egész Európát recesszióba taszítaná.

Annalena Baerbock német külügyminiszter szerdán azonban, miután találkozott balti kollégáival, kijelentette: Németország az év végéig leállítja az Oroszországból származó kőolajimportot.

"Nyárra a felére csökkentjük az olaj behozatalát, az év végére nullánál leszünk, majd a gáz következik, egy közös európai menetrendben, mert a közös kilépés, az unió teljes kilépése adja a közös erőt" - mondta.

Olaszország

Olaszország a jövő év második felében kezdhet függetlenedni az orosz gáztól - idézték csütörtökön az ország ökológiai átmenetért felelős miniszterét. Az importált gáz mintegy 40 százalékát Oroszországból szerzik be jelenleg, de folyamatosan igyekezni diverzifikálni forrásaikat.

Algériával, Egyiptommal és a Kongói Köztársasággal már megállapodtak arról, hogy tőlük pótolják az Oroszországtól kapott évi 29 milliárd köbméter gáz egy részét, de más afrikai államokkal is tárgyalnak.

Portugália

A portugál kormány kijelentette, hogy hajlandó támogatni az orosz gáz- és olajimport elleni szankciókat. Más uniós országokhoz képest Portugália nem függ nagymértékben az orosz olajtól és gáztól. Energiájának jóval nagyobb hányadát szerzi megújuló forrásokból, különösen napenergiából.

Románia

Románia és három másik közép-kelet-európai ország – Magyarország, Szlovákia és Lengyelország – stratégiai partnerséget kötött hidrogénhálózatuk továbbfejlesztése és az orosz energiaimport szükségességének csökkentése érdekében.

E hónap elején Románia legnagyobb energetikai vállalata, az OMV Petrom leállította az Oroszországból származó nyersolaj importját, mivel úgy vélte, hogy az orosz energia uniós szintű betiltása közeleg.

Románia jelenleg az EU egyik legalacsonyabb, 10 százalékos arányban részesedik az Oroszországból származó gázszállításból.

Spanyolország

Az ukrajnai invázió óta Európa az orosz fosszilis tüzelőanyagok alternatívái után kutat, például az Egyesült Államokból az Atlanti-óceánon keresztül az LGN szállítása iránt érdeklődik.

Pedro Sánchez miniszterelnök közelmúltbeli beavatkozása Marokkó javára az Algériával a Nyugat-Szaharáról folytatott vitában azonban ellentétbe hozta Spanyolországot Algériával, egyik fő gázszállítójával. Ez a feszültség potenciálisan magasabb gázárakat eredményezhet Spanyolországban, és csökkentheti az ország kedvét az orosz gáz szankcionálására.

Svédország

Az ország nem függ nagy mértékben az orosz energiaimporttól. Amint arról a svéd mezőgazdasági minisztérium márciusban beszámolt, a svéd kormány szerint az ország "ellátása kis mértékben függ közvetlenül az orosz energiaszállításoktól, és a jelentések szerint az Oroszországból származó energiaszállítások normálisan működnek".

Svédország, Finnországgal együtt, a közelmúltbeli geopolitikai feszültségek fényében a NATO-tagságon gondolkodik. Ez elmozdulást jelent a régóta folytatott semlegességi politikájától.

Szlovákia

Szlovákia energiaforrásként nagymértékben függ az orosz fosszilistüzelőanyag-importtól. Az ország gázának mintegy 85 százalékát és kőolajának 66 százalékát Oroszországból szerzi be, vagyis a kapcsolatok megszakítása jelentős hatással lehet a közép-európai államra.

Áprilisban a szlovák kormány közölte, hogy csatlakozik az EU-hoz, és nem hajlandó rubelben fizetni az orosz gázért, miután az ország gazdasági minisztere ennek ellenkezőjét mondta.

A szlovákiai elemzők az orosz fosszilis tüzelőanyagok alternatívájaként az energiafogyasztás hatékonyabb fűtési módszerekkel történő csökkentésére irányuló terveket ajánlottak fel.

Szlovénia

Szlovénia jelentős mértékben függ az orosz gáz- és kőolajimporttól. A közelmúltban kifejezte érdeklődését, hogy a horvátországi LNG (cseppfolyósított földgáz) terminálból szerezne gázt.

Európai szintű megoldási lehetőség

A körforgásos gazdaság modelljének széles körű bevezetésével lehetőség lenne arra is, hogy uniós szinten oldódjon meg az orosz energiafüggőség kérdése: március végén az Európai Bizottság be is nyújtotta az erről szóló javaslatcsomagot. Bevezetés esetén 2030-ra 132 millió tonna energiamegtakarítás lenne elérhető, ami nagyságrendileg 150 milliárd tonna földgáznak, azaz a teljes uniós szintű orosz földgázbehozatalnak felel meg.

A körforgásos gazdaságban már a termékek tervezésekor teljes életciklusukat végiggondolva hozzák azokat létre, úgy, hogy maximálisan javíthatók, majd életciklusuk végén szétszedhetők és újrahasznosíthatók legyenek, azaz semmi ne vesszen kárba belőlük. Nem hulladékok újrafelhasználásáról van itt szó, hanem tudatos tervezésről, helyi alapanyagok előnybe hozásáról, minél hosszabb ideig tartó használatról, tulajdonképpen teljes fogyasztói paradigmaváltásról.

Nyitóképünkön ukrán munkás hordozható fatüzelésű kályhát hegeszt egy lakásban arra az esetre, ha a harcok során megszűnne az áram- és gázszolgáltatás a dél-ukrajnai Zaporizzsjában 2022. március 10-én.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Adóemelésre készülnek, azélsőséges lépésre szánta el magát a Ryanair

Adóemelésre készülnek, azélsőséges lépésre szánta el magát a Ryanair

A Ryanair légitársaság azzal fenyegetőzik, hogy január 1-jétől leállítja tíz francia regionális repülőtér kiszolgálását, ha a 2025-ös költségvetésbe a kormány beleírja a légiközlekedési ágazat fokozottabb megadóztatását. A rendelkezést csütörtökre virradóra jóváhagyta a francia nemzetgyűlés, de a költségvetési tervezet végleges változatát még nem fogadták el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×