Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Matolcsy György elmondta, miként kellene átírni az EU fiskális szabályait

Két fő célt tart megvalósítandónak véleménycikkében a jegybankelnök.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Financial Times egyik véleményszerzőjének "Az Uniónak újra kellene fogalmaznia a fiskális szabályait" című írására reagálva kifejtette: valóban új fiskális szabályokra volna szükség, ugyanakkor nincs olyan megoldás, amely egységesen megfelelne minden uniós tagállamnak.

Meglátása szerint a jelenlegi, hétéves uniós költségvetési ciklus végéig tartó új fiskális rezsimnek várhatóan három építőeleme lesz.

"Először is átléptük a Rubikont: közösen veszünk fel hitelt a határokon átnyúló transzferekre, vagyis az EU a következő években jelentős finanszírozást vonhat be.

Másodsorban, az Uniónak nagy szüksége van a beruházásintenzív növekedésre, habár a 27 tagállam előtt különböző utak állnak. Az északi országok csoportjának a jelenlegi, közepes technológiai szint helyett az új csúcstechnológiákra kellene koncentrálnia. Az eurozóna déli övezetében egészen másra van szükség (napra, földre és az édes életre), a feltörekvő európai gazdaságokban pedig ötvözni kell a kontinens múltbéli sikereit (főleg a hatalmas infrastrukturális projekteket) az EU jövőjével (vagyis az új technológiákkal).

Harmadrészt, Franciaországnak és Olaszországnak igaza van abban, hogy bizonyos beruházástípusok (pl. a digitális és zöld átállást célzók) megérdemlik a központi költségvetési finanszírozást."

Összességében úgy véli, hogy "kettő az egyben" költségvetésre van szükség:

  • az első, tradicionális részben a GDP-arányos deficitnek 3 százalék alatt kell maradnia,
  • míg a főként közös hitelfelvétellel finanszírozott második rész hiánya az előbbihez képest plusz három százalékos legyen.
Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×