Több magyarországi megye lényegében elérte a teljes foglalkoztatást, ám továbbra is kettészakítottság jellemzi a hazai munkaerőpiacot – írja a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a megyék – Térségi összehasonlítás című tavalyi, negyedik negyedéves és egész éves adatokat összegző kiadványa a alapján a Világgazdaság.
Bár a múlt esztendő végén országosan az állástalanok aránya az előző évi 4,1 százalék után 3,7 százalékra mérséklődött, és megközelítette a koronavírus-járvány előtti időszak kedvező adatait, az egyes térségek között óriási eltérések alakultak ki. Míg
- Csongrád-Csanád,
- Komárom-Esztergom,
- Vas,
- Veszprém
- és Győr-Moson-Sopron megyében
a 2 százalékot sem érte el, addig
- Nógrád,
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
a 7 százalékot is meghaladta a munkanélküliségi ráta, amely az utóbbiban 9,2 százalék.
A fizetések terén ugyanez a kettősség köszön vissza, továbbra is a legrosszabb munkaerő-piaci statisztikával rendelkező megyék szerepelnek a rangsor végén: Szabolcsban a havi nettó átlagbér tavaly 90 ezer forinttal maradt el az országos átlagtól. A fizikai foglalkozásúak esetében szintén ez a tendencia rajzolódik ki, ahogy az elmúlt években mindig, ezúttal is Győr-Moson-Sopronban keresték a legtöbbet, a nyugati határszélen 395 ezer forint volt a bruttó átlagbér, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig mindössze 232 ezer forint.
Az ipari termelés terén tavaly Pest megyében állították elő a legnagyobb értéket, az egy lakosra jutó termelés viszont továbbra is Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében volt a legmagasabb, az országos átlag (4,2 millió forint) több mint kétszerese. Baranya, Somogy és Békés megyében ugyanakkor a hazai szint felét sem érte el a mutató.
