Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-oldalán közzétett fénykép véres térkőről, csomagokról és egy babakocsiról egy peronon a kelet-ukrajnai Kramatorszk vasútállomását ért rakétatámadást követően 2022. április 8-án. Két orosz rakéta csapódott be a vasútállomásnál, a támadásban több mint harmincan életüket vesztették és több mint százan megsebesültek.
Nyitókép: MTI/AP/Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-oldala

Világbank: ennyire veti vissza térségünk gazdaságát a háború

Ukrajna GDP-je csaknem a felére esik vissza, de Oroszországban is 11 fölötti zsugorodásra számít a szervezet az idén.

Ukrajna gazdasága 45,1 százalékkal fog zsugorodni az idén tekintettel az orosz invázió nyomán bezárt vállalkozásokra, megszakadt exportokra és a megsemmisült termelőeszközökre – ismertette a Világbank a háború gazdasági hatásait vizsgáló elemzésében.

A Világbank szerint Oroszország hazai összterméke (GDP) 11,2 százalékot fog esni 2022-ben a nyugati pénzügyi szankciók hatására.

Az elemzés készítői szerint az ukrán vállalkozások több mint fele kénytelen volt bezárni, a még működő vállalkozások pedig rendes kapacitásukon alul teljesítenek. A fekete-tengeri hajózási útvonalak elvágásával Ukrajna elesett gabonaexportjának 90 százalékától, illetve összes exportjának felétől.

A Világbank hangsúlyozta, hogy Ukrajna kiterjedt térségein a harccselekmények következtében lehetetlenné vált a gazdasági tevékenység, a háború mindemellett súlyosan akadályozza a mezőgazdasági termelést is.

Becslések szerint 100 milliárd dollárt is meghaladó károk keletkeztek az ukrán infrastruktúrában.

Anna Bjerde, a Világbank alelnöke kijelentette, hogy Ukrajnának haladéktalanul masszív pénzügyi támogatásra van szüksége. A Világbank eddig 923 millió dollárt különített el, illetve egy további kétmilliárd dolláros csomagot tervez kölcsönök és garanciák formájában Ukrajna számára.

A Világbank előrejelzései szerint

  • a kelet-európai régió (Ukrajna, Fehéroroszország és Moldova) GDP-je az idén 30,7 százalékkal fog zsugorodni.
  • A közép-európai régió (Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Románia) gazdasági növekedése a korábban becsült 4,7 százalékhoz képest mindössze 3,5 százalék lesz tekintettel a nagyszámú menekültre és a növekvő nyersanyagárakra.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök közölte, hogy a kijevi vezetés egymilliárd hrivnyát (12 milliárd forint) folyósít az orosz megszállás alól visszafoglalt területeken a romeltakarítási és műszaki rendbetételi munkálatokra. Mint mondta, elsőbbséget élvez a távfűtési-, valamint gázelosztó hálózatok, illetve a víz- és áramvezetékek javítása. Ezt követően kerülhet sorra a tetők és nyílászárók, valamint az utak javítása.

Az elképzelések szerint az ukrán kormány 400 millió hrivnyát Kijev térségének szánna, az északkeleti Csernyihiv és Szumi egyenként 250 millió hrivnyát, a nyugati Zsitomir pedig 100 millió hrivnyát kapna.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×