Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Highway transportation with yellow lorry at sunset
Nyitókép: IvanSpasic/Getty Images

Ezeket a magyar cégeket sújtja leginkább a háború

Az Ukrajnában dúló fegyveres harcok a Covid-járványhoz hasonló helyzetet hoztak létre.

A magyar gazdaságnak és cégeknek már most fel kell készülniük a háború utáni helyzetre – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Orosz Tagozatának elnöke a Világgazdaságnak.

A napilap szerdai számában megjelent cikk szerint Szekeres István elmondta, hogy az Ukrajnában dúló fegyveres harcok a Covid-járványhoz hasonló helyzetet hoztak létre. Mindkettőnél kulcskérdés, hogy a válságot követően rajtra készen álljanak a hazai szereplők. „Biztos, hogy valamilyen formában az érintett cégeket mentőakciókkal kell segíteni, hogy túl tudjanak élni, de

nem szabad szem elől téveszteni a piacokra való visszatérést sem, amikor újra hatalmas verseny veszi majd kezdetét minden szektorban”

– mutatott rá.

Egyúttal jelezte, hogy az MKIK vonatkozó javaslattételét a kormányzat számára már elkezdték kidolgozni. Vállalati oldalról az lenne lényeges, hogy főleg azok a kkv-k, amelyeknek ténylegesen az életük múlik ezen, vissza nem térítendő támogatásokhoz jussanak. „De ugyanilyen fontos, hogy megosszuk az erőforrásokat, és fennmaradjon egy jelentős rész a piacra való visszajutás segítésére.” Ehhez már inkább kedvezményes, hosszú távú hitelekre és állami garanciavállalásokra lesz szükség – mondta.

Szekeres István szerint az újranyitás pillanata hasonló lesz a volt szovjet térség első körös meghódításához a 90-es évek legelején, vagy a Krím orosz annexióját követő időszakhoz, amikor például a német export tudott nagyon megerősödni. Ha a kormányzat segítségével a magyar szereplők képesek felkészülni, jobb esélyekkel állhatnak a startvonalhoz.

A háborús válság minden gazdasági szektort sújt,

a legnagyobb mértékben az agráriumot, a gépipart, a gyógyszer- és egészségipart, valamint az építőipart.

Oroszországba több mint 800 magyarországi vállalat exportál évi 2,1 milliárd dollár értékben, az ukrán kitettség ennél jóval nagyobb: mintegy 2000 cég évi 3,2 milliárd dollárnyi kivitelt produkál. A Magyar-Orosz Tagozat napi kapcsolatban van a vállalkozások jelentős részével, ráadásul Szekeres István cégvezetőként orosz és ukrán leányvállalatokat is irányít – írta a lap.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×