Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tart tárgyalásuk után Moszkvában 2022. február 1-jén.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ezért nem tud egyből reagálni Oroszország a magyar kérésre

Pletser Tamást, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzőjét kérdeztük.

Pletser Tamás emlékeztetett, Vlagyimir Putyin az Orbán Viktorra közösen tartott keddi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy majd áprilisban visszatérnek a magyar kérésre, miszerint az eddig rendelkezésre bocsátott földgáz mennyiséget egymilliárd köbméterrel növeljék, azzal együtt, hogy az orosz elnök jelezte, ő maga támogatja a lépést.

Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint Putyin szavai arra utalhatnak, hogy Oroszországnak nem áll rendelkezésre azonnal ekkora mennyiségű földgáz. Noha vélhetően a csúcson termel az ország, de ez csak arra elég, hogy a saját földgázigényét, beleértve a tárolók feltöltését, illetve az európai szerződéses volumeneket fedezze, de

ezen felül valószínűleg nincsen többlete.

Emellett bizonyára politikai okok miatt is furcsa lenne, ha a magyar kérésre egyből reagálni tudna Oroszország, miközben a további európai partnerek sorozatos kéréseire – a fűtési időszakban – nem tudott érdemben reagálni, ami ugyancsak azt sejteti, hogy Oroszország egyelőre nem rendelkezik többletkapacitással, de áprilistól kezdve erre sor kerülhet – tette hozzá Pletser Tamás, megjegyezve, hogy az infrastruktúra egyébként lehetővé teszi – a déli gázfolyosó körülbelül 6 milliárd köbméterig –, hogy nagyobb mennyiségű orosz gáz érkezzen Magyarországra.

Ismeretes, Magyarországgal az oroszokkal kötött gázmegállapodásban foglaltak szerint körülbelül 4,5 milliárd földgázt kap jelenleg, és erre jönne még az említett plusz egymilliárd köbméter, miközben a teljes magyar fogyasztás nagyjából 10-11 milliárd köbméter, de ehhez hozzájárul egy-másfél milliárd köbméter hazai termelésű földgáz, illetve az Adriai-tenger felől – cseppfolyós földgáz formában – további egymilliárd köbmétert kaphatunk. Vagyis a plusz egymilliárd köbméter azt jelentené, hogy a magyar földgázigénynek mintegy 80 százaléka fedezve lenne, a maradék 20 százalékot pedig egyéb piaci folyamatok során tudunk megvásárolni, akár nyugati irányból, akár az említett déli gázfolyosóról.

Vlagyimir Putyin a keddi tájékoztatón azt is megjegyezte, hogy Magyarország a világpiaci ár ötödéért vásárolja a gázt. Mindezt Pletser Tamás „nagyon furcsa” kommentárnak titulálta, ugyanis a későbbiekben kiderült, hogy Magyarország valamifajta átlagáron, korábbi gázárak átlagárán vásárolhat földgázt Oroszországtól. Ugyanakkor, jegyezte meg az elemző, a Gazpromra jellemző, hogy kilenchavi átlagárat szokott alapul venni, viszont augusztus-szeptember során már igazán magas szintre emelkedtek a gázárak, vagyis – a kilenc hónap viszonylatában – négy-öt hónap már nagyon magas gázárakat hozott, így némileg értelmezhetetlen az orosz elnök kommentárja, hogy miért ötször olcsóbb a gáz, illetve mihez képest, valamint, hogy át fog-e árazódni a jövőben – magyarázta az Erste szakétője.

„Tehát lehet, hogy ez egy pillanatfelvétel, és

a mostani magas gázárak a jövő évben, vagy az idei év második felében fognak megjelenni a magyar importárakban”

– vélekedett Pletser Tamás megismételve: elemzői szempontból nehéz értelmezni, hogy az orosz elnök kommentárja mit mutat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt, az új miniszter összegzést tett közzé a magyar egészségügy jelenlegi helyzetéről. Mint írta, a jövő héten leül egyeztetni a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, és elsősorban a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyalnak. Az értékelés szerint ma az egészségügyben elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány és túlóra, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat jellemző, ezért sürgősen tenni kell valamit.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen fokozatosan egyre inkább saját elnöki háttérstruktúráira támaszkodik a hagyományos intézmények helyett. Miközben Brüsszelben már a kohéziós politikáért felelős főigazgatóság végéről beszélnek, egy alig pár fős stratégiai egység látványosan növeli befolyását az érzékeny politikai ügyekben. A várható átalakítások nagyban tükrözik a közös költségvetés strukturális reformját is. Ugyan sok kritika éri von der Leyen hatalmi terjeszkedését, legalább ennyien bírálják a tehetetlenség miatt a 27 tagország kényétől függő unió egészét is. A most végbemenő változások hosszú időre rányomhatják a bélyegüket az EU jövőjére, de a központosítás ellenére nem szabad megfeledkezni arról, hogy kik a felelősség valódi birtokosai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×