eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Money, magnifier and many charts.
Nyitókép: tadamichi/Getty Images

Equilor: 5,5 százalékos deficit, 4,5 százalékos növekedés lehet az idén

Az első félévben a belső fogyasztás, a másodikban a külső kereshet fűtheti a magyar gazdaságot.

Az első félévben a belső fogyasztás húzza felfelé a gazdasági növekedést, ezt követően az ellátási láncok helyreállásával a külső kereslet is kedvezően befolyásolhatja az adatokat, így a növekedés idén 4,5 százalékon, jövőre 3,8 százalékon alakulhat – mondta Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője sajtótájékoztatón Budapesten.

Az 5 százalék alatti államháztartási hiány elérése érdekében a jelenleginél szigorúbb költségvetési politikára lenne szükség; idén várhatóan 5,5 százalékot tehet ki a GDP-arányos deficit – emelte ki.

  • Az infláció az elemző szerint év végére megközelíti az 5 százalékot, ezzel párhuzamosan
  • az alapkamat az év végére 4,9 százalékra nőhet,
  • jövőre pedig újabb 30 bázispontos emeléssel véget érhet a kamatemelési ciklus.

Elmondta, amennyiben a nemzetközi környezet is kedvezően alakul, 2023-ban már kamatcsökkentésekre is sor kerülhet.

A fogyasztói árindex 2022-ben 4,8 százalékra, 2023-ban pedig 3,8 százalékra eshet vissza – mutatott rá.

Varga Zoltán megjegyezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank kemény üzeneteket fogalmazott meg az e heti kamatemeléssel.

Az egyhetes betéti kamat emelése 30 bázisponttal folytatódhat, és várhatóan az év közepére összeérhet az alapkamattal

– jegyezte meg.

Az államháztartási hiány várhatóan évről évre csökkenni fog, a GDP arányában 3 százalékos deficit elérésére – amennyiben nem következik be újabb válság – 2025-2026 környékén nyílik lehetőség – jelezte.

Az elemző beszélt arról is, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed idén és jövőre is háromszor emelhet kamatot 25 bázispontokkal; a mérleg leépítésében jövőre gyorsabb ütemre kapcsolhat.

Az Európai Központi Bank – folytatta Varga Zoltán – idén várhatóan nem emel kamatot, a kommunikációját várhatóan az év második felében, azon belül az utolsó negyedévben változtathatja meg. Az eurózónában a következő 2-3 év legnagyobb problémája az emelkedő hozamok mellett a nagyon eladósodott államok adósságának finanszírozása lehet.

Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a jegybanki szigorításokkal és a járvány várható lecsengésével az értékpapírpiacokon a növekedési részvények felől az értékalapú befektetések irányába fordulhat a trend.

Prezentációjából kiderült, hogy az OTP Bank kilátásai továbbra is jók, a bankpapír versenytársaihoz képest olcsónak számít, ugyanakkor kockázatot jelenthetnek az állami beavatkozások. A Mol fundamentumai erősek, a makrokörnyezet támogató, szabályozói kockázatokkal azonban az olajipari vállalat papírjainál is számolni kell.

Kérdésre válaszolva Török Lajos elmondta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus a két országban jelentős érdekeltségekkel rendelkező OTP és Richter papírjainak teljesítményén látszik. Nyílt háborúra nem számítanak, amennyiben erre sor kerülne, az a részvénypiacokra is jelentős hatással bírna. Oroszország célja feltételezhetően a konfliktus kiélezésével az, hogy az Európai Unió hagyja jóvá az Északi Áramlat 2-őt – így fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×