A globális szén-dioxid-kibocsátás 2,8 százalékáért a repülés felel. A CNN cikke szerint sok légitársaság tett már esküt a karbonsemleges repülés jövőjének megalkotására, és ha még csak rövid távra is, de már elkészültek az első elektromos repülőgépek is.

Egyértelműen az iparág egyik legfontosabb célja a kibocsátás drasztikus csökkentése, illetve teljes eltörlése, a feladat pedig nem kicsi: becslések szerint 2050-re évi 10 milliárd utast kell évente kiszolgálnia az ágazatnak. A mai kibocsátási sztenderdekkel számolva ez három évtized alatt 21,1 gigatonna szén-dioxid keletkezésével jár.

A helyzet egyik megoldási lehetősége szerint az üzemanyag 65 százalékát fenntartható típusúval váltják ki, ezen felül az új meghajtási technológiák alkalmazása 13, a hatékonyság javítása pedig 3 százalékot tud a helyzeten javítani. A fennmaradó karbonkibocsátást meg kell váltaniuk valamiképp a légitársaságoknak.

Fenntartható üzemanyagok

Komoly fejlesztések zajlanak a területen, a British Airways anyacégének szándéka, hogy 2030-ra az üzemanyagok 10 százaléka fenntartható legyen. Az Etihad Airways a Khalifa Egyetemmel és a Boeinggel közösen dolgozott ki bioüzemanyagot, melyet jövőre a Heathrow-n már lehet tankolni. 5-10 rövid távú repülésre való mennyiséget tárolnak majd Londonban.

A fenntartható repülőgép-üzemanyag akár 80 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a fosszilis üzemanyag használatához képest.

Éppen ezért a 2050-es célok eléréséhez kulcsfontosságú a bevezetése. Van ugyanakkor hátulütője is: az ár. A fenntartható repülőgép-üzemanyag körülbelül háromszor annyiba kerül, mint fosszilis alapú társa, és kevés is áll belőle rendelkezésre. A koronavírus miatt dráguló repülésen túl a zöld repülés még drágább lesz, ezért is érkezik lassabban.

Megváltható kibocsátás

Amíg a kevésbé káros üzemanyag nem válik általánossá, a repülőre ülők megpróbálhatják enyhíteni utazásuk hatását kompenzációs rendszerekkel. Ezek a rendszerek a szén-dioxid-kibocsátást olyan projektek finanszírozásával kompenzálják, melyekben faültetéssel, szélerőművek létrehozásával vagy metánmegkötéssel csökkenthető az ember negatív hatása környezetére.

Több légitársaság is működtet saját hasonló programot: az ellentételezés társadalmi előnyökkel jár és segít mérsékelni a problémát, de valójában nem csökkenti a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét.

Alternatív technológiák

Míg a bioüzemanyag várhatóan a légi közlekedés zöld forradalmának főszereplője lesz, az alternatív technológiák fejlődése is gyors ütemben halad, különösen az 1000 mérföld alatti hatótávolságú repülések piacán.

Európa legnagyobb repülőgépgyártója, az Airbus a hidrogénre fogad. A cég tavaly nagy feltűnést keltő fordulat során a kis elektromos repülőgépek fejlesztése helyett az új, a hidrogénben rejlő lehetőségeket feltáró kezdeményezésekre váltott:

ZEROe név alatt hidrogénhajtású, zéró emissziójú utasszállító koncepciók hármasát mutatta be,

amelyek 2035-re állhatnak szolgálatba.

A hidrogén széles körű elterjedése előtt azonban még számos akadály áll. A repülőterek nem rendelkeznek például a tároláshoz és a felhasználáshoz szükséges infrastruktúrával. Egy kalifoniai startup, a Universal Hydrogen ezt moduláris kapszulákban, egyenesen a repülőgépre szállítással kívánja megoldani, valamint átalakítókészleteivel a meglevő gépek is átállíthatók hidrogénhajtásúra.

Az Ampaire Inc., egy másik kaliforniai cég, 9-19 üléses gépeket alakít hibrid hajtásúvá. Több tízezer gép van a világon, amelyen meg lehetne ezt lépni, átalakítva a rövid távú repülés világát.

A legjobb hatékonyság

Már sorozatgyártásban is elérhető teljes mértékben elektromos repülőgép, amelynek teherszállító változata is létezik. A washingtoni székhelyű Eviation Aircraft kilencszemélyes, teljesen elektromos Alice repülőgépe nem termel szén-dioxidot. A 440 mérföldes hatótávolságú repülőgépet rövidebb, úgynevezett ráhordó útvonalakra szánják, és teherszállító változatban is kapható – a DHL Express 12 darabot rendelt belőle 2024-re.

A brit székhelyű Faradair Aerospace 18 fő szállítására képes repülőgépe öt tonna hasznos teherrel 1850 kilométeres hatótávval rendelkezik, könnyű kompozit anyagból épül. A cél, hogy bármilyen üzemanyaggal is tankolják, a lehető leghatékonyabban tudja azt felhasználni a gép felépítése révén. Nem lesz szükséges nagy mértékben átalakítani a járművet egy esetleges üzemanyag-váltási folyamat miatt, ezzel élettartama nagy mértékben növelhető sok társához képest. Legjobb esetben 2024-ben szállhat fel majd az első ilyen gép, a kereskedelmi repülésbe pedig 2027-ben tudják bevonni.