eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Pénzügyminisztériumban Magyarország idei helyezéséről az IMD globális versenyképességi rangsorában 2021. június 17-én. Öt helyet lépett előre Magyarország az IMD svájci üzleti iskola Versenyképességi Központja (IMD World Competitiveness Center) által kiadott versenyképességi rangsorban. Az IMD versenyképességi évkönyv 63 országot felsoroló rangsorában Magyarország így a 42.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

PM: tényleg ezermilliárd fölötti a novemberi hiány

Közel négyezer milliárd forint az államháztartás központi alrendszerének hiánya az első 11 hónapban.

Az államháztartás központi alrendszere 3931,3 milliárd forintos hiánnyal zárt november végén; ezen belül a központi költségvetés 3610,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 347,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 26,0 milliárd forintos többletet értek el – erősítette meg az előzetes adatokat részletes tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).

Az első tizenegy havi hiány a mérlegben szereplő adatok szerint a teljes évi előirányzat 171,8 százalékát jelenti.

Novemberben a központi alrendszer hiánya elérte az 1009 milliárd forintot, szemben az egy évvel korábbi 693 milliárd forintos deficittel.

A központi alrendszer november végére 22 167,2 milliárd forint összegű bevételre tett szert, ami az előző év azonos időszakinál 2308,2 milliárd forinttal, 11,6 százalékkal több.

Magasabban teljesültek - többek között - a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a társadalombiztosítási járulékból származó bevételek. Elmaradtak viszont az egy évvel korábbi összegtől például a szociális hozzájárulási adóból származó bevételek, az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések és a kamatbevételek.

A központi alrendszer november végi 26 098,5 milliárd forint összegű kiadásai 2941,4 milliárd forinttal, 12,7 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának teljesítését.

Magasabban teljesültek az egy évvel korábbi összeghez képest - többek között - a lakásépítési támogatások, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a helyi önkormányzatok támogatásai, az uniós kiadások, a kamatkiadások, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások, az EU költségvetéséhez történő hozzájárulás, a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Ez utóbbi két tételre a kormány az első 11 hónapban 3795,5 milliárd forintot, illetve 1633,7 milliárd forintot költött.

Kiemelendő továbbá a közúti fejlesztésekre fordított 234,5 milliárd forint, a közlekedési ágazati programokra fordított 181,2 milliárd forint, a Magyar Falu Programra kifizetett 162,7 milliárd forint és a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra megítélt 95,3 milliárd forint is - írták.

Alacsonyabban teljesültek viszont az előző évi első tizenegy havi kifizetéshez képest például az egyedi és normatív támogatások és a költségvetési szervek kiadásai.

A PM összefoglalójában tájékoztatott arról is, hogy a novemberi nyugdíjintézkedések mintegy 250 milliárd forintos költségvetési kiadással jártak. Felidézték, hogy a nyugdíjak novemberben 1,2 százalékkal emelkedtek és a különbözetet januárra visszamenőleg egy összegben megkapta minden érintett. Szintén novemberben kapták kézhez a jogosultak a nyugdíjprémiumot, melynek összege idén egységesen 80 ezer forint.

A kormány családvédelmi, adócsökkentési és beruházás-ösztönző intézkedései nagyban segítik a gazdaság újraindítását, és tompítják a negatív külső hatásokat - összegezte a PM. A magyar gazdaság 6,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, a beruházási rátát tekintve továbbra is az uniós élmezőnyben szerepel, miközben a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,7 milliót - sorolták.

A tárca újra megerősítette, hogy a kormány a gazdaság sikeres újraindítását követően továbbra is csökkenő hiány- és adósságrátával számol.

Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×