Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
close up of calendar on the table, planning for business meeting or travel planning concept
Nyitókép: Tatomm/Getty Images

Nem szabadulnak legnagyobb gondjuk fogságából a rendezvényszervezők

Harmincszázaléknyi nehezen pótolható munkaerő tűnt el a koronavírus-járvány megjelenése után a rendezvényiparból, és nincs utánpótlás sem. Át kell gondolni emiatt az iparágnak, hogyan tudja vonzóvá tenni ezt a szakmát.

Botond Szabolcs, a a Visual Europe Group vezérigazgatója megkeresésünkre arról számolt be, hogy a világjárvány hatására hirtelen a munkáik száz százalékát elvesztették.

„Elindult egy online, hibrid folyamat, amellyel bizonyos munkák visszatértek, és akkor még nem láttuk ennek a következményeit, hogy ez hova fog vezetni. Először bíztunk benne, hogy pár hónap után javul a helyzet, aztán bíztunk benne, hogy egy év után javul a helyzet, aztán idén tavasszal el is kezdett javulni,

akkor jelentek meg olyan hatások, amelyekre nem igazán számítottunk: jelentősen nőtt az ágazatot elhagyók száma”

– mondta Botond Szabolcs.

A vezérigazgató szerint nagyjából a munkaerő harminc százaléka tűnt el, és nincs utánpótlás.

„Eddig az emberek évek alatt megszerzett tapasztalatából és a korábbi dolgozók által átadott tapasztalatból építkeztek – mondta Botond Szabolcs. – Nincs, aki átadná a tapasztalatot, akik meg átvennék, azok nem jelentek meg, ez az együttállás nagyon szerencsétlen a iparág szempontjából.”

Megoldást az utánpótlás-nevelés, a képzések és a minősítések jelenthetnek.

„Mi turisztikai programalapítványként is kívánunk ezért tenni, de az látszik, hogy a szektornak közösen kell azért tennie, hogy el tudja kezdeni a saját utánpótlását kinevelni” – szögezte le a vezérigazgató. Úgy látja, a probléma más olyan ágazatokban is megjelenik, ahol képzett technikai személyzetre van szükség. Rövid távon béremelésre, a fizetési struktúra megváltoztatására lehet szükség, azaz „meg kell próbálni kiszámíthatóbbá tenni a munkahelyüket”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×