Infostart.hu
eur:
379.23
usd:
321.14
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Matolcsy György szerint nem tartható tovább a Budapest-központúság

Mint írta, változtatni szükséges a magyar felzárkózás térszerkezeti felfogásán, mert a magyar főváros globálisan összeszűkült.

Az elmúlt 150 év döntően Budapest-központú politikájával már nem lehetséges Magyarország gazdasági felzárkózása Nyugat-Európához, vagy a sikeres kelet-ázsiai és közel-keleti országokhoz. Sőt, térbeli irányváltás nélkül térségünk gazdasági fejlődésével sem tarthatunk lépést. Ennek döntő oka, hogy Budapest belső, nem átléphető korlátai és az évtized megatrendjei miatt a magyar főváros globálisan összeszűkült, miközben lokálisan túl nagy maradt, tehát a világnak kicsi, nekünk pedig túl nagy - fejtette ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzet online kiadásában megjelent véleménycikkében.

Budapest 1873 és 1918 között Matolcsy György értékelése szerint sikerrel pótolta több száz év főváros-hiányos magyar térszerkezetét és motorként gyorsította a Monarchia magyar részének iparosítását, infrastruktúra fejlesztését, polgárosodását és modernizálását. Ezt egy sugaras, vasútra épülő térszerkezettel érte el, ahol minden Kárpát-medencei település, közvetlenül vagy közvetve, a Budapest-magra került felfűzésre. A központosítást jól kiegészítette a Kárpát-medence nagyvárosainak decentralizált hálója.

A következő 70 évben Budapest megtartotta, sőt növelte központi szerepét, de ezt már nem volt képes kiegyenlíteni a határmenti sávokban megerősített új nagyvárosi háló, és hiába fejlődtek a vidéki nagyvárosok, ezek nem pótolhatták a Kárpát-medence korábbi rendszerét.

Az 1990 és 2010 közötti átmeneti két évtizedben a Budapest-központúság mellett több kiegyenlítő változás is elindult. Matolcsy György ide sorolta, hogy az önkormányzatok saját vagyont kaptak, a külföldi zöldmezős ipari beruházások az autópályák mellé érkeztek, megnőtt a Budapesten kívül működő nagy egyetemek és több vidéki nagyváros gazdasági jelentősége.

A jegybankelnök úgy látja, hogy a gazdaságpolitikai hibák mellett

az „egyensúlytalan” térszerkezet a döntő, ám rejtett oka annak, hogy 20 év alatt csak 9 százalékkal (57 százalékról 66 százalékra) közeledtünk az EU átlagos fejlettségi szintjéhez.

Mint írta, 2010-ben egy új, várhatóan 2030-ig tartó fejlődési szakaszt nyitott Magyarország. A pénzügyi egyensúlyok helyreállítása és a növekedési fordulat után a 2010 és 2019 közötti évtizedben elértük az EU-átlag 73 százalékos szintjét, ami a Trianon utáni 100 év legjobb évtizedét jelenti.

Ennél jobb eredményt is elérhettünk volna, ha az egyensúly helyreállítása utáni növekedési fordulatot egy teljes versenyképességi fordulattal egészítjük ki (az EU-átlag 86 százaléka körül lehetnénk meglátása szerint), ám a lemaradásnak van más oka is, mégpedig a térszerkezeti-patthelyzet.

Az 1949-1989 közötti diktatúra és tervgazdaság talán utolsó maradványa az országra ránehezedő főváros - értékelt.

Pozitív folyamatként említi, hogy

  • a külföldi feldolgozóipari beruházások döntő többsége a Budapesten kívüli gazdasági térbe érkezik.
  • Felemelkedik a második központi város, Debrecen, és vannak dinamikus középvárosok (Győr, Kecskemét, Gödöllő, Veszprém, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Zalaegerszeg).

Budapest viszont nem képes a felzárkózás gazdasági motorjaként működni.

  • Nem alakult ki a város innovatív, vonzó start-up ökoszisztémát,
  • nem hajtott végre fordulatot a minőségi turizmus irányába,
  • nem lett európai egészségváros,
  • néhány fővárosi egyetem kivételével (Semmelweis, ELTE, Műegyetem) nem lett európai tudás-központ, n
  • em épített okosvárost és
  • nem volt képes ingatlanállományának európai fővároshoz méltó megújítására sem.

Erősségeket is sorolt a fővárossal kapcsolatban:

  • Vonzó kulturális központ, érdemes ezért mindent, ami kultúra fejleszteni.
  • Turisztikai vonzereje erős, ezért a minőségi turizmust is érdemes fejleszteni. Felsőoktatási és középiskolai központ, ezért egyetemeinek és középiskoláinak megerősítése a felzárkózás kitörési pontja lehet.
  • Lehet még részben európai, regionális egészség-központ és
  • építhet még okosvárost is.

Matolcsy György szerint a tanulság az, hogy

  • az 1920 után megerősödött határmenti nagyvárosok fejlesztését,
  • az egységes Kárpát-medencei Gazdasági Tér megépítését,
  • a hazai középvárosok felgyorsított fejlődését,
  • a Budapestet körülvevő „patkó”- vagy „csapágy”-városok (Csizmadia Norbert nyomán) megerősítését és összekötését, valamint
  • a „körkörös” közlekedési infrastruktúra megépítését érdemes a térszerkezeti irányváltás középpontjába állítani.
Címlapról ajánljuk
Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
Durvul az esés a piacokon - Véreznek a tech-papírok

Durvul az esés a piacokon - Véreznek a tech-papírok

Vegyes mozgások láthatók ma a világ tőzsdéin, az ázsiai tőzsdéken nem volt egyértelmű a mozgások iránya, Európában viszont jobb a hangulat. Itthon a BUX és három blue chip is történelmi csúcsot döntött. Az USA-ban ehhez képest vegyes a kép, a technológiai részvények továbbra is nyomás alatt állnak, és a ciklikusabb papírok teljesítenek jobban. Eközben az arany és az ezüst árfolyama tovább emelkedik, a sárga nemesfém árfolyama újra 5000 dollár felett jár. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×