eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
smartphone with bluetooth headphone on wooden desk - 3D rendering
Nyitókép: Thibault Renard / Getty

Magyar zenészek várják a pénzüket a Spotifytól

Decemberben folytatódhat a jogdíjról szóló per a svéd streamingtársaság és a hazai előadók között.

A Fővárosi Törvényszék még tavaly november 20-án, első fokon jogosnak ítélte a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetével (MZTSZ) szövetséges Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) keresetét arról, hogya svédországi bejegyzésű Spotify a magyar jogszabályok figyelmen kívül hagyásával működteti szolgáltatását. A zenészeket képviselő érdekképviselet azt kifogásolja, hogy a streaming szolgáltató nem fizet jogdíjat az előadóművészeknek.

Gyimesi László, a zenészszakszervezet alelnöke, egyben az EJI jogvédő egyesület vezetője a Magyar Nemzetnek kifejtette: három évvel ezelőtt egy másik nagy zenei szolgáltató, a francia Deezer elleni jogdíjpert megnyerték. Az első fokon nyertes ítélet után az alperes külföldi cég peren kívüli alkut ajánlott, és vállalta, fizet a magyar előadóművészeknek, de ne csináljanak az ügynek nagy reklámot. A Deezer azóta is betartja a vállaltakat..

Gyimesi László reméli, hogy a Spotify-jal is hasonló peren kívüli egyezségre jutnak, de erre egyre kevesebb az esély. A másodfokú per december elején kezdődik. A Spotifyt képviselő jogászok a másodfokú bírósági tárgyalás halasztását kérték, arra hivatkozva, ajánlatot készítenek elő egy peren kívüli egyezség érdekében. Ez az ajálat azonban nem elfogadható a magyar zenészek számára.

A zeneszám jogtulajdonosa

  • a kiadó, aki a stúdiófelvételt finanszírozza és promotálja,
  • a szerző (őt az Artisjus képviseli),
  • és az előadó (a zenészek megegyezés szerint valamilyen arányban).

A Spotify arra hivatkozik, hogy a vezető kiadóktól megvásárolta a magyar zenei csomagot, és a kiadóknak kellene fizetniük ebből az előadói jogdíjat. Azonban az előadók vagy képviselőik és a kiadók erről nem egyeztek meg. 2004-ben volt megállapodás a zenészszakszervezet, az EJI és a nagy kiadók képviselői között, mely szerint a kiadók utalják a jogdíjakat a zenészeknek, amiről nyilatkozatot is tesznek az EJI-nek, de a kiadók ezt nem tartották be, az esetek döntő többségében nem fizették ki az előadókat, és az elmúlt 17 év alatt egyetlen alkalommal sem küldtek nyilatkozatot a kifizetésekről.

Gyimesi László szerint a törvény értelmében a Spotifynak és a többi streamingtársaságnak az EJI-től kellett volna engedélyt kérnie a zenészek felvételeinek felhasználására.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×