Csaknem 320 milliárd forint értékű követelésállományt vásárolt meg 2020-ban a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének 41 tagja - közölte a szervezet.

A megvásárolt állományból 72 milliárd forintnyi az ingatlannal vagy más vagyontárggyal fedezett, pénzügyi intézménytől vásárolt követelés. A banki fedezetlen termék - jellemzően személyi kölcsön, vagy hitelkártya tartozás - 133,2 milliárd forintot tett ki az állományból. A nem pénzügyi intézményektől, azaz közműszolgáltatóktól, telekommunikációs társaságoktól 111,9 milliárd forintnyi lejárt állományt vásároltak meg.

Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke elmondta, hogy 116 ezer esetben sikerült megállapodniuk az ügyfelekkel fizetési kedvezmény nyújtásáról. A szervezet tagjai a jövőben is az ügyfél anyagi teljesítőképességét figyelembe véve, mindig megállapodásra törekednek, ami a részletfizetés kedvezménye mellett összegszerű, a tartozás egy részének elengedését magában foglaló kedvezményeket is takarhat - húzta alá.

A szervezet szerint a moratórium novemberi, részleges megszűnésével várhatóan megnő a nehéz helyzetbe kerülő ügyfelek száma. Az MNB adatai szerint jelenleg, a lakossági hitelek mindössze 3 százalékánál van 90 napon túli késedelem - idézték fel utalva arra, hogy a moratórium miatt ez az adat megtévesztő.

A pénzügyi piac kilátásait negatívan befolyásolja, hogy a tavaly márciusban bevezetett hiteltörlesztési moratórium együtt jár a felmondási moratóriummal - húzta alá az elnök. A moratórium egy időre azokat is megmentette, akik a veszélyhelyzettől függetlenül is mulasztásban voltak, vagy mulasztásban lettek volna a törlesztőrészletekkel - fűzte hozzá.

Tavaly decemberben a jogosultak több mint 50 százaléka élt a moratórium lehetőségével, ami a szervezet megítélése szerint lényegesen magasabb a ténylegesen rászorulók arányánál. A moratórium óvatos, több lépésben történő kivezetését a MAKISZ ugyanakkor helyes döntésnek gondolja.

A MAKISZ elnöke szerint a szakma által régóta szorgalmazott követeléskezelési törvényre égető szükség van. A szervezet az adósok elérését segítő, másrészt a piac átláthatóságát biztosító szabályokat szorgalmazza. Másfelől szükség van olyan szabályokra, amelyek elősegíthetik, hogy csak olyanok foglalkozhassanak a követelésekkel, akik alá vannak vetve az állami, felügyeleti ellenőrzésnek, akik igazolni tudják a szakmai, pénzügyi és fogyasztóvédelmi ismeretek meglétét - jelezték.