Először azonban nézzük meg, hogyan alakult a korosztályok eloszlása az első magyar népszámlálástól kezdve, egészen napjainkig.

Miért van szükség egyáltalán a nyugdíjkorhatár emelésére?

Az első népszámláláskor, mintegy 150 évvel ezelőtt, 1870-ben alig több mint 5 millióan éltek hazánkban a KSH-n is elérhető korfa alapján.

Forrás: ksh.hu

Akkoriban azonban még éppen ellentétes trendek uralkodtak, mint napjainkban: egy családban a mai trendnél jóval több, nem ritkán 5-7 gyermek született. Közülük azonban a modern orvostudományi eszközök hiányában, többen nem érték meg a felnőttkort.

A várható élettartam 1876-1880 között a 30 éves kort sem érte el. Épp ezért a sok fiatalra kevés idős jutott: 100 kiskorúra mindössze 14 nyugdíjaskorú. A népesség 38,86 százaléka (1,9 millió fő) volt 15 év alatti, és mindössze 5,1 százalékot tettek ki a 60 év felettiek.

Mintegy 130 évvel később, az ezredfordulóra Magyarország népessége a duplájára nőtt. Az összlakosság 10 millió fő felett volt, a népesség 18 százaléka 15 év alatti, miközben a 60 év felettiek aránya 19,6 százalékra nőtt.

Forrás: ksh.hu

Az ezredfordulót követően egyre kevesebb gyermek született, a családokban általában 1-2 fiatalkorú gyermek vált jellemzővé. Az orvosi technológia fejlődésével pedig az emberek várható élettartama is hatalmasat ugrott.

2020-ban a népesség fogyásnak indult, és még inkább az elöregedés útjára lépett.

Forrás: ksh.hu

A lakosság összessége 9,7 millió főre csökkent, ezen belül a 15 év alattiak száma 1,5 főre esett vissza, miközben a 60 év felettiek száma 2,5 millió főre növekedett (26,5 százalékra).

A prognózisok szerint a számok az elkövetkezendő évtizedekben tovább romlanak. 2040-re például amikor az Y-generáció tagjainak jelentős része már nyugdíjas lesz, illetve nyugdíjba szeretne vonulni, hazánk népessége 9 millió alá esik. A hazai lakosság 14%-a lesz 15 év alatti, míg a 31%-a 60 év feletti.

Forrás: ksh.hu

A magyar nyugdíjrendszerről röviden

A hazai nyugdíjrendszer alapja az ún. felosztó-kirovó rendszer. A legkönnyebben talán úgy lehet elképzelni, mint egy hatalmas malacperselyt, amibe az aktív munkavállalók által befizetett járulékok (így a nyugdíjjárulék is) kerül.

Gyakori tévhit, hogy ez a nyugdíjjárulék majd a saját, időskori önmagunkat segíti. A valóság az, hogy a jelenleg befizetett járulékokból finanszírozzák a nyugdíjrendszert. Tehát a jelenlegi munkavállalók nyugdíját a most még kiskorúak finanszírozzák majd. Így a jelenlegi trendeknél több gyermekre lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer egyáltalán fenntartható legyen.

Hiszen ha nincs gyermek, később nem lesz aktív munkavállaló, aki fizesse a majdani nyugdíjjárulékainkat. Hogy mennyi lesz a várható nyugdíjunk, arról részletesen itt olvashatunk.

Azonban, ahogy a bevezetőben is írtuk, a hazai és az európai tendenciák azt mutatják, hogy egyre tovább élnek az emberek, azonban egyre kisebb a gyermekvállalási hajlandóság. A korfa tehát lassan, de biztosan az idős lakosság felé tolódik, míg a gyermekek száma egyre csökken.

Ahhoz, hogy az egyes államok elkerüljék a nyugdíjrendszer összeomlását, kénytelenek tehát fokozatosan megnövelni a nyugdíjkorhatárokat.

Mennyi a nyugdíjkorhatár 2021-ben Magyarországon? És mi a helyzet a többi EU-tagállamban?

Nyugdíjkorhatár tekintetében a 2021-es évet kétfelé lehet bontani. 2021 első felében a nyugdíjkorhatár egységesen 64,5 év, a második felében pedig a férfiak, és a nők esetében is 65 év.

2021. július 1-jétől tehát a nyugdíjkorhatár egységesen 65 évre emelkedett. Mindezek mellett a Nők 40 jogosultjai korkedvezményt élvezhetnek, vagyis 40 év szolgálati idő után kedvezményesen nyugdíjba vonulhatnak.

Ebbe a jogosultságba maximálisan 8 évet lehet gyermeknevelési időnek számítani, vagyis a fennmaradó 32 év szolgálati időt munkával kell megszerezniük.

Szomszédunkban, Ausztriában a nők 60 évesen vonulhatnak nyugdíjba, a férfiak pedig 65 évesen. Ott 2024-től kezdik el a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését, ami egészen 2033-ig tart majd.

A hazánkkal határos Szlovákiában szintén hasonlóan kedvező a helyzet: 62,7 év a nyugdíjkorhatár, azonban az emelése itt is zajlik, és 2023-ra egységesen 64 évre emelkedik.

Szlovéniában a nyugdíjorkhatár egységesen 65 év, azonban 40 év szolgálati idővel már 60 évesen nyugdíjba vonulhatnak a férfiak és a nők egyaránt.

Németországban szigorúbban kezelik a helyzetet: a jelenlegi 65 év 8 hónapos nyugdíjkorhatárt fokozatosan 67 évre emelik.

Franciaországban szintén szigorúbb a szabályozás. A 66 év 7 hónapos nyugdíjkorhatárt 2023-ig egységesen 67 évre emelik. A korkedvezményes nyugdíjat itt is lehet igényelni: 41,5 év munkaviszonnyal, 62 éves kortól.

Mire számíthatunk itthon a nyugat-európai példák alapján?

Egyelőre nincs szó a nyugdíjkorhatár további emeléséről, azonban a német, illetve francia kormány mintáit látva nem kizárt, hogy később ismét terítékre kerül.

Az előrejelzések szerint a következő évtizedek során akár 70-, 75 évre is nőhet a nyugdíjkorhatár.

A nyugdíjkorhatár-emelése jó módszer arra, hogy a mindenkori kormány kivédje a nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást, azonban – érthető módon – kevés ember akar 50-55 évet ledolgozni.

Ezt pedig az állam is felismerte, ezért támogatják a nyugdíjcélú öngondoskodást évi, 20%-os adóvisszatérítéssel.

Mit tehetünk akkor, ha nem szeretnénk 70 éves korunkig dolgozni?

Jelenleg háromféle, államilag is támogatott nyugdíj-megtakarítási típus létezik.

Ezek közül a legrégebbi az önkéntes nyugdíjpénztár, vagy röviden ÖNYP, amely már havi 4 ezer forinttól is indítható. A lényege röviden, hogy megtakarításainkat hazai állampapírokba, kötvényekbe fektetik, így a várható hozam mértéke erősen függ a hazai gazdaság teljesítményétől.

Az évi 20%-os adójóváírással maximum 150 ezer forintot igényelhetünk vissza. További fontos tudnivaló, hogy érinti a nyugdíjkorhatár emelése - így, ha az 70 év lesz, csak akkor fogunk hozzájutni a megtakarításunkhoz.

A legújabbnak számító konstrukció a nyugdíjbiztosítás, ahol – az ÖNYP-vel ellentétben – nem hazai, hanem külföldi állampapírokba, részvényekbe fektetik a pénzünket.

Általánosságban véve a megtakarítás 10-12 ezer forinttól indítható, de találni olyat is, amely már 8 ezer forintos havidíjjal már elérhető.

Az évente visszaigényelhető maximális összeg 130 ezer forint. Fontos megemlíteni, hogy a nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan nyugdíj megtakarítási forma, amelyet nem érint a nyugdíjkorhatár-emelés.

Ez azt jelenti, hogy ha idén vagy jövőre kötünk szerződést, akkor a most aktuális, 65 éves nyugdíjkorhatár lesz a mérvadó. Így a megtakarításunkhoz ebben az életkorban hozzájuthatunk.

Akinek van ezirányú affinitása, köthet nyugdíj előtakarékossági számlát, amelyet önmagának kell aktívan menedzselnie. Ehhez elegendő egy egyszeri, 5 ezer forintos befizetés is - a maximálisan visszaigényelhető összeg a személyi jövedelemadóból pedig évente 100 ezer forint. Természetesen a nyugdíj előtakarékossági számlát is érinti a nyugdíjkorhatár emelése.

Vegyük kezünkbe a sorsunkat

Nem várhatunk tehát az állami segítségre, öngondoskodásra van szükség. Ha szeretnénk saját magunk kezünkbe venni a sorsunkat, és a jelenlegi törvények szerint 65 évesen “nyugdíjba vonulni”, akkor a nyugdíjbiztosítás megfontolandó megtakarítási konstrukció lehet.

(x)