Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
A koronavírus-járvány terjedése miatt bezárt szállodák és a turizmus iparág dolgozói iránt kifejezett szolidaritás jeleként szív alakban világítanak a budapesti Danubius Hotel Flamenco szálloda ablakai 2020. március 25-én.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Hitelmoratórium: fontos kérdés tisztázását várja a szállodaszövetség

Sok a kérdőjel, hogy milyen feltételekkel maradhatnak november elseje után is a moratóriumban a turizmusban dolgozó vállalkozások. A legfontosabb tisztázásra váró kérés, hogy melyik évet kell alapul venni a bevételcsökkenés megállapításához.

Bár már a múlt héten megjelentek értesülések arról, hogy milyen feltételekkel igényelhető november 1-je után a hitelmoratórium, a döntést hétfőn hivatalosan is bejelentette a pénzügyminiszter. Varga Mihály úgy fogalmazott: idén novembertől jövő év június 30-ig a rászorulók továbbra is igénybe vehetik a hiteltörlesztési moratóriumot. „Ezt kérhetik

  • a nyugdíjasok,
  • a gyermeket várók, illetve nevelők,
  • a közfoglalkoztatottak és
  • azok a magánszemélyek, akiknek az előző évihez képest csökkent a jövedelmük”

– közölte a Facebookra feltöltött videójában a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy a vállalkozások esetében azok kérhetik a hosszabbítást, ahol az árbevétel 25 százalékkal esett az előző évihez képest. A vállalkozások éppen ez utóbbi értelmezésével vannak gondban, azzal, hogy melyik évet kell bázisévként figyelembe venni, vagyis, hogy

melyik az az év, amely alapján meg lehet állapítani a bevételcsökkenést.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke érdeklődésünkre azt mondta, ez különösen kényes kérdés a turizmus-vendéglátással foglalkozó vállalkozások számára, hiszen a 2020-as évük eleve nagyon gyenge volt. Baldauf Csaba kifejtette: a szállodaipar erősen érintett volt a hitelmoratóriumban, hiszen az egyik legnagyobb vesztese a Covid-válságnak. Ezért a legfontosabb kérdés az ágazat számára az, hogy a bázisévet hogyan értik.

Az elnök azt is elmondta, hogy álláspontjuk szerint a jövedelemcsökkenés alapjaként 2019-et kellene figyelembe venni, amikor valóban egy teljes év volt folyamatos vendégforgalommal. Ez lehetővé tenné, hogy jövő júniusig lényegesen több vállalkozás maradjon adott esetben a moratóriumban – magyarázta. Szemben a 2020-as évvel, ahol már a 2019-es évhez képest 30-35 százalékos árbevétel-veszteség is a kedvezőbb kategóriába tartozott.

"Ezekhez a veszteségekhez képest további 25 százalékot felmutatni… Lényegében ezek a vállalkozások már nem léteznének”

– mutatott rá.

A Pénzügyminisztérium megkeresésünkre rövid tájékoztatásában azt írta, hogy a vonatkozó kormányrendelet alapján azon vállalkozások élhetnek november 1-je után is a hitelmoratórium lehetőségével, amelyeknél a tevékenységükből származó nettó árbevétel a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban legalább 25 százalékkal csökkent. De feltétele az is, mint írták, hogy a vállalkozás 2020. március 18. és a kérelem benyújtásának napja közötti időszakban nem kötött kedvezményes gazdaságélénkítő hitel, illetve kölcsön felvételére vonatkozó új szerződést.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint továbbra is nyitott a kérdés. A turizmus-vendéglátással foglalkozó cégek helyzetét az is nehezíti, hogy közülük sokan éltek a kedvezményes gazdaságélénkítő kölcsönök lehetőségével, mert másképp nem tudtak volna talpon maradni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×