Infostart.hu
eur:
381.12
usd:
322.45
bux:
128227.79
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Kajszibarackfákat melegítenek tüzekkel a fagy ellen védekezve egy Balatonvilágos közelében fekvő gyümölcsösben 2020. március 31-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Hihetetlenül kis területen van gyümölcsös Magyarországon

Még a mezőgazdasági területhez képest is csak egy számjegyű százaléknyi.

Az ország mezőgazdasági területének nagysága 5 millió 47 ezer hektár volt június 1-jén Ennek 82 százaléka szántóként, 15 százaléka gyepként hasznosult, a szőlők és gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület mintegy 3 százalékát borították - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi összefoglalójából.

A terület 1,7 százaléka gyümölcsös, 1,2 százaléka szőlő, míg a konyhakertek 0,1 százalékot foglaltak el.

A szántóterület legnagyobb részén gabonaféléket termeltek, az idei vetésterület több mint 2,4 millió hektár volt. A legnagyobb arányban őszi búzát és kukoricát vetettek, amit a teljes szántóterület közel 47 százalékán termesztettek az idén.

A burgonyának és a cukorrépának egy évtizede csökken a szántóföldi vetésterülete.

Burgonyát idén 7,2 ezer, cukorrépát 12,4 ezer hektáron vetettek.

A zöldségfélék és a szamóca termőterülete az előző évihez képest 3,3 ezer hektárral csökkent, amit leginkább a csemegekukorica vetésterületének közel 2,7 ezer hektáros visszaesése okozott. A zöldségfélék vetésterületi megoszlása lényegesen nem változott a tavalyihoz képest, idén is csemegekukoricát és zöldborsót vetettek a legnagyobb területen 34,6 ezer, illetve 21,1 ezer hektáron. Az utóbbi években az édeskömény bekerült a fontosabb termesztett zöldségek közé, 2021-ben 3,6 ezer hektáron vetették, nagyobb területen, mint a görögdinnyét.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Magyar Szövetség külügyi szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×